Tarolnak a magyar egyetemek a külföldi rangsorokban: újabb eredmények

A Budapesti Corvinus Egyetem képviseli a magyar egyetemeket a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorában. Ezek a legjobb intézmények a gazdasági és üzleti oktatásban.

  • Eduline

A Budapesti Corvinus Egyetem egyetlen magyar egyetemként a lista 501+ kategóriájába került a gazdasági és üzleti részrangsorban. Ez az eredmény megegyezik a tavalyi rangsorban elfoglalt helyével.

A korábbi rangsorokhoz hasonlóan ebben a szakterületi rangsorban is a THE hasonló módszertant alkalmaz, mint az összesített egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.

A listát idén is az amerikai Massachusetts Institute of Technology vezeti, második a Stanford Egyetem, harmadik pedig az Oxford University lett. Az első tízben szerepel továbbá a Cambridge, a Duke, a Berkeley, a Yale és a Harvard is.

A szintén nemrég megjelent társadalomtudományi rangsorban viszont nem csak egy hanem négy magyar egyetem is szerepel, szintén szép helyezésekkel. Ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 301-400. helyre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet pedig a 501-600. kategóriába sorolták a Times Higher Education szerda délután nyilvánosságra hozott tematikus rangsorának készítői.

A korábban megjelent rangsorokat itt nézhetitek meg.

Itt az új felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között a THE rangsorában

A Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE is felkerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorára. A társadalomtudományi felsőoktatási rangsorát amerikai és brit egyetemek vezetik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.