A Budapesti Corvinus Egyetem képviseli a magyar egyetemeket a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorában. Ezek a legjobb intézmények a gazdasági és üzleti oktatásban.
A Budapesti Corvinus Egyetem egyetlen magyar egyetemként a lista 501+ kategóriájába került a gazdasági és üzleti részrangsorban. Ez az eredmény megegyezik a tavalyi rangsorban elfoglalt helyével.
A korábbi rangsorokhoz hasonlóan ebben a szakterületi rangsorban is a THE hasonló módszertant alkalmaz, mint az összesített egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.
A listát idén is az amerikai Massachusetts Institute of Technology vezeti, második a Stanford Egyetem, harmadik pedig az Oxford University lett. Az első tízben szerepel továbbá a Cambridge, a Duke, a Berkeley, a Yale és a Harvard is.
A szintén nemrég megjelent társadalomtudományi rangsorban viszont nem csak egy hanem négy magyar egyetem is szerepel, szintén szép helyezésekkel. Ugyanis a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 301-400. helyre, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet pedig a 501-600. kategóriába sorolták a Times Higher Education szerda délután nyilvánosságra hozott tematikus rangsorának készítői.
A korábban megjelent rangsorokat itt nézhetitek meg.
Itt az új felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között a THE rangsorában
A Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE is felkerült a Times Higher Education (THE) tematikus felsőoktatási világrangsorára. A társadalomtudományi felsőoktatási rangsorát amerikai és brit egyetemek vezetik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
