Állami ösztöndíjas képzés: ezekben az esetekben mentesültök a kötelezettségek alól

Kikre nem vonatkoznak az állami ösztöndíjas képzés feltételei? Itt vannak a szabályok.

  • Eduline

Ha állami ösztöndíjas képzésre nyertetek felvételt, két kötelezettséget kellett vállalnotok.

Egyrészt azt, hogy maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzitek az oklevelet. Ha ezt nem teljesítitek - a 2020 januárjától hatályos szabályok értelmében - hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok felhasznált állami félévenként 150 nap időtartamban, az adott képzés megszűnésének napjától számítva az ösztöndíjjal folytatott tanulmányi idővel megegyező időtartamot követő két éven belül. A másik kötelezettség, hogy az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányokkal megegyező időtartamot kell "ledolgoznotok" az oklevél megszerzését követő húsz éven belül, különben vissza kell fizetnetek az ösztöndíj összegét.

A képzési idő másfélszerese alatti diplomaszerzés, illetve - ha ez nem sikerül - a csúszás miatti munkaviszony-fenntartási kötelezettség alól mentesülnek azok, akik három gyermeket szülnek. Emellett kérelemre teljesítettnek tekintik a az oklevélszerzési kötelezettséget, ha a hallgató a diplomát tartós betegség, baleset, szülés vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes megszerezni.

A munkaviszony-fenntartási, illetve visszafizetési kötelezettségek egészét vagy egy részét - kérelemre - teljesítettnek tekintik, ha a hallgató azokat megváltozott munkaképességére tekintettel, tartós betegsége, balesete, szülés, kettő vagy több gyermek nevelésére tekintettel vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem képes teljesíteni.

Akkor is fizetni kell, ha az első szemeszter után hagyjátok ott az egyetemet?

Teljesíteni kell a hallgatói szerződésben vállaltakat, ha az első félév végén gondoljátok meg magatokat? Olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.