Friss egyetemi rangsor: újra a legjobbak között az ELTE a bölcsészettudományokban

Az ELTE egyetlen magyar egyetemként került be a brit Times Higher Education 2020-as bölcsészettudományi felsőoktatási rangsorába - írja az egyetem.

  • Eduline

Október 2-án hozták nyilvánosságra a Times Higher Education (THE) 2020-as szakterületi rangsorai közül az elsőt, amely a világ 536 felsőoktatási intézményének bölcsészettudományi képzéseit rangsorolja. A rangsorban az Eötvös Loránd Tudományegyetem tavalyi pozícióját megőrizve a 301-400. helyen szerepel, ezzel továbbra is az egyetlen magyar egyetem a ranglistán - írja közleményében az egyetem. 

A szakterületi rangsorok összeállítása során a THE hasonló módszertant alkalmaz, mint az összesített egyetemi világranglista esetében. A bölcsészettudományi rangsorban az egyetemek művészet, előadó-művészet, formatervezés, idegen nyelv, nyelvészet, irodalom, történelem, filozófia, teológia, építészet és régészet területén mutatott teljesítményét értékelték.

A listát egyébként idén is a Stanford Egyetem vezeti, míg Cambridge a második, Oxford pedig a harmadik helyen szerepel. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) a dobogóról épp csak lecsúszva a negyedik lett, az ötödik helyet pedig a Harvard szerezte meg. A lista első húsz helyét jobbára amerikai és brit egyetemek foglalják el, az élbolyba már országokból csak a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem, a Torontói Egyetem és a francia Université Paris Sciences et Lettres került be.

Friss világrangsor: több magyar egyetem rontott a helyezésén

Nyolc magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorára. A legjobb eredményt idén is a Semmelweis Egyetem érte el. Több intézmény rontott a helyezésén, új belépőként viszont a Szent István Egyetem is megjelent a listán.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.