Még ebben a kormányzati ciklusban jónak látná - az EMMI-től a Palkovics László vezette innovációs tárcához került - felsőoktatási vezetés a bolognai rendszer felülvizsgálatát - tájékoztatták az atv.hut kormányzati források.
A bolognai rendszert Magyar Bálint minisztersége alatt 2005-től fokozatosan vezették be a felsőoktatásban: az addigi osztatlan 4 éves főiskolai és 5 éves egyetemi szisztéma helyett három egymásra épülő diplomával bachelor (alapképzés), masters (mesterképzés) és doktori fokozatot lehet szerezni - írja az atv.hu. Azonban 6 szakon - orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész - jelenleg is indul osztatlan képzés.
Mára viszont bizonyos folyamatok elkezdtek visszarendeződni. A korábban alap- és mesterképzésre tagolt tanári képzés a 2013/14-es tanévtől például újra osztatlanul működik, a hároméves alapképzés elvégzése a pedagógusi állások betöltéséhez nem igazán volt elegendő.
Sok minden változik a felsőoktatásban az új tanévben - itt vannak a legfontosabbak
Sok dolog változik a felsőoktatásban a 2019/2020-as tanévtől, ezeket szedtük össze.
A felülvizsgálatnál szükség lehet a munkáltatók igényeinek és a felsőoktatásban szerezhető képesítéseknek az összehangolására - írja az oldal.
Egyik forrásuk jónak látna például egy 4 illetve 4 plusz 1 éves alapképzést, 1-2 illetve 1, 5 éves mesterképzéssel, 2-2 éves doktorival, míg az orvosin a hat éves alapképzést követné egy 4 éves rezidensi és 2 éves doktori szint. Szakértőknek már korábban az volt a véleménye, hogy a BA-alapképzéseknél a korábbi főiskolai, egyetemi képzés első éveit kényszerűen össze kell olvasztani. Az első 3 év a tudományterületeken nem biztosíthatta a megfelelő alapozást.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
