Ilyen volt a Szegedi Tudományegyetem régen: fotók

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Szegedi Tudományegyetem története.

  • Eduline

Ahogyan sok más egyetem története, úgy a szegedié is messzire nyúlik vissza: már a 19. század közepén működtek olyan intézmények, amelyek a mai egyetemi szervezet elődeinek tekinthetők (például a tanárképzés,vagy a Jogakadémia). A következő fotó 1900 körül készült, amely az egykori Főreáltanodát ábrázolja, ami ma a Szegedi Tudományegyetem központi épülete, Szkalnitzky Antal építész tervei alapján készült 1872-ben.

Fortepan/Fődi Gábor

1921-ben nyitották meg az akkori Ferencz József Tudományegyetem első szegedi tanévét, a mai gyermekklinika helyén készültek az első épületek. Majd 1930-ban a Dóm téren lettek az egyetemnek újabb épületei. A 40-es évektől Horthy Miklós Tudományegyetemként szerepelt az intézmény - éppen ebből az évből látszik egy fotón szintén az egyetem központi, rektori épülete.

Fortepan/Somlai Tibor

A változás nem csupán egy névváltoztatás volt, mivel az akkori Ferencz József Tudományegyetemet áthelyezték Kolozsvárra (a második bécsi döntés után), ezért létrehoztak egy új intézményt, amit 1945-ben végül Szegedi Tudományegyetemre változtattak. De nem azóta hívják így az egyetemet, ugyanis ezután következett a JATE-s időszak majd 40 évig. A következő fotó az egyetem Természettudományi és Informatikai Karáról 1955-ből való:

Fortepan

A névadó költő, József Attila nevét - aki maga is tanult az intézményben - viselte az egyetem egészen 2000-ig, amíg újra nem Szegedi Tudományegyetem lett. A JATE mozaikszó azonban azóta sem merült teljesen feledésbe, a város mindmáig őrzi, fennmaradt például a népszerű JATE Klub nevén.

Az épület, amelyben Eötvös Loránd is kísérletezett: fotókon az ELTE története

Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Új cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem története.

Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rohamtempóban, tanítási időben kellett véleményezni a tankerületi igazgatói pályázatokat – a PDSZ mellett egy diákmozgalom is tiltakozik

Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.

Új munkahely, kevesebb fizetés: sürgős törvénymódosítást és garantált béreket követel a PDSZ

Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.