Változás: a Debreceni Egyetem része lesz a korábbi Szolnoki Főiskola

Augusztus 1-jén létrejön a Debreceni Egyetem Szolnok Campus. Erről is szó lesz az intézmény szokásos – a felvételi eredményeket taglaló – sajtótájékoztatóján csütörtökön. Az egykori Szolnoki Főiskola eddig a Neumann János Egyetem részeként működött.

Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

„Fontos változás, hogy szeptemberben a szolnoki gazdálkodási kar hallgatói is debreceni diákként kezdik el a tanévet” – olvasható a Debreceni Egyetem sajtómeghívójában. Ahogy azt a szoljon.hu portál korábban megírta, februárban mondott igent a kecskeméti Neumann János Egyetem szenátusa arra, hogy megkezdődhetnek a szolnoki Gazdálkodási Kar integrációjával kapcsolatos tárgyalások a Debreceni Egyetemmel.

Ez a lap akkori cikke szerint azt jelenti, hogy a szolnoki campus az ingatlanokkal és az oktatókkal együtt a Debreceni Egyetem részévé válik.

A Szolnoki Főiskola gazdálkodási karként 2016-ban integrálódott az akkori Kecskeméti Főiskolába, az integráció után megkapták az alkalmazott tudományok egyeteme címet. A Neumann János Egyetemen időközben létrejött a Gazdaságtudományi Kar – ebben a Magyar Nemzeti Bank főszerepet játszik -, vagyis az intézménynek jelenleg két gazdasági profilú kara is van.

Felvételi: idén ezek a legnépszerűbb szakok a Debreceni Egyetemen
Tizenegy százalékkal többen jelentkeztek első helyen a Debreceni Egyetemre, mint tavaly.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás

Sínen van a Pázmány Campus építkezési területének rendezése, minden érintett tárgyalóasztalhoz ült

Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.

Felsőoktatás

A PDSZ szerint előrelépés a pedagógus-továbbképzés átalakítása, de a tanárok munkaterhein is csökkenteni kell

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Úgy néz ki, megvan, ki lesz az Oktatási Hivatal új elnöke

Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.

A digitális írástudást erősítené az iskolákban, a fenntarthatóságot pedig egyenesen a NAT-ba emelné az oktatási bizottság elnöke

Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.