A pénzügyi és a vagyongazdálkodási szempontból indokolt és észszerű megoldás lehet a művészeti egyetemek összevonása – ezt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László szerint az eddigi számvevőszéki ellenőrzések alapján az öt művészeti egyetem gazdálkodása évek óta nem felel meg a törvényi előírásoknak.
Az ÁSZ 2014-ben és 2015-ben indított ellenőrzéseket 28 állami és két egyházi felsőoktatási intézménynél, a vizsgálatok 2009-2013 között időszakot érintették. A számvevők akkor áttekintették az öt művészeti egyetem pénzügyeit, gazdálkodását is, és az ellenőrzések számos szabálytalanságot, hiányosságot tártak fel – olvasható az Állami Számvevőszék közleményében.
Domokos László hozzátette azt is, hogy a jelentések megállapításaiból kiindulva az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg, ezek alapján pedig az egyetemeknek intézkedési tervet kellett készíteniük. A tervek végrehajtását 2018-ban értékelte az ÁSZ, de az akkori eredmények azt mutatták, hogy a művészeti egyetemek továbbra sem járultak hozzá a szabályszerű közpénzfelhasználáshoz.
Az intézkedési tervben meghatározott feladatok közül ugyanis határidőben az SZFE 38-ból négyet hajtott végre, a MOME 16-ból ötöt, az LFZE 36-ból kilencet, a táncművészeti intézmény 13-ból hármat, az MKE pedig 12-ből egyet sem. Ezért az ÁSZ nemrég újabb ellenőrzéseket is kezdett az intézményeknél.
A hvg.hu két hete írt arról, hogy a kormány ismét felmelegíteni készül azt az időről időre előkerülő elgondolást, amely egy vagy két nagyobb konglomerátumba tömörítené az öt művészeti egyetemet. A tervek azonban nem a felsőoktatási államtitkárságon készülnek, sőt az oktatásért felelős államtitkár és a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is csak pletykákból és a magyarázatot kérő rektorok telefonjaiból értesült a létezésükről.
Újra elővették a nyolcéves tervet: összevonhatják a művészeti egyetemeket?
A kormány ismét felmelegíteni készül azt az időről időre előkerülő elgondolást, amely egy vagy két nagyobb konglomerátumba tömörítené az öt művészeti egyetemet - írja a hvg.hu.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
