Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A rangsort évről évre a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, valamint a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. Emellett különös hangsúlyt kapnak azok a faktorok, amelyek a feltörekvő országok egyetemeinek jellemzőit és fejlesztési prioritásait (például iparági kapcsolatok, nemzetközi perspektívák) tükrözik - olvasható a Debreceni Egyetem közleményében.
A Times Higher Education idei első nemzetközi listája – amelyen 43 ország 442 felsőoktatási intézménye szerepel - a Debreceni Egyetemet a 201-250. helyre rangsorolta. A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt egyébként a Semmelweis Egyetem érte el, a 67. helyet szerezte meg, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 119., a Pécsi Tudományegyetem a 141., a Szegedi Tudományegyetem a 162. helyezést kapta meg, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 251-300., a Budapesti Corvinus Egyetemet pedig a 301-350. helyre sorolták.
A rangsort kínai egyetemek vezetik, az első helyen a Tsinghua University áll, míg az európai egyetemek közül a moszkvai Lomonoszov vezet.
Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG 2019-es felsőoktatási rangsorát, de a karok listáján is az ELTE szerezte meg az első két helyet, a legjobb eredményt az intézmény bölcsészkara érte el.
