Hét magyar egyetem került fel a Times Higher Education (THE) friss listájára, amely a feltörekvő gazdaságok legjobb felsőoktatási intézményeit rangsorolja. A legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem szerezte, a 67. helyen végzett.
A rangsort évről évre a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, valamint a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. Emellett különös hangsúlyt kapnak azok a faktorok, amelyek a feltörekvő országok egyetemeinek jellemzőit és fejlesztési prioritásait (például iparági kapcsolatok, nemzetközi perspektívák) tükrözik - olvasható a Debreceni Egyetem közleményében.
A Times Higher Education idei első nemzetközi listája – amelyen 43 ország 442 felsőoktatási intézménye szerepel - a Debreceni Egyetemet a 201-250. helyre rangsorolta. A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt egyébként a Semmelweis Egyetem érte el, a 67. helyet szerezte meg, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 119., a Pécsi Tudományegyetem a 141., a Szegedi Tudományegyetem a 162. helyezést kapta meg, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 251-300., a Budapesti Corvinus Egyetemet pedig a 301-350. helyre sorolták.
A rangsort kínai egyetemek vezetik, az első helyen a Tsinghua University áll, míg az európai egyetemek közül a moszkvai Lomonoszov vezet.
Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG 2019-es felsőoktatási rangsorát, de a karok listáján is az ELTE szerezte meg az első két helyet, a legjobb eredményt az intézmény bölcsészkara érte el.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
