Hét magyar egyetem került fel a Times Higher Education (THE) friss listájára, amely a feltörekvő gazdaságok legjobb felsőoktatási intézményeit rangsorolja. A legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem szerezte, a 67. helyen végzett.
A rangsort évről évre a tanulási környezet, a kutatás minősége, az intézményhez köthető publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, valamint a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítják össze. Emellett különös hangsúlyt kapnak azok a faktorok, amelyek a feltörekvő országok egyetemeinek jellemzőit és fejlesztési prioritásait (például iparági kapcsolatok, nemzetközi perspektívák) tükrözik - olvasható a Debreceni Egyetem közleményében.
A Times Higher Education idei első nemzetközi listája – amelyen 43 ország 442 felsőoktatási intézménye szerepel - a Debreceni Egyetemet a 201-250. helyre rangsorolta. A magyar egyetemek közül a legjobb eredményt egyébként a Semmelweis Egyetem érte el, a 67. helyet szerezte meg, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 119., a Pécsi Tudományegyetem a 141., a Szegedi Tudományegyetem a 162. helyezést kapta meg, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a 251-300., a Budapesti Corvinus Egyetemet pedig a 301-350. helyre sorolták.
A rangsort kínai egyetemek vezetik, az első helyen a Tsinghua University áll, míg az európai egyetemek közül a moszkvai Lomonoszov vezet.
Itt a HVG 2019-es felsőoktatási rangsora: ismét az ELTE áll az élen
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem vezeti a HVG 2019-es felsőoktatási rangsorát, de a karok listáján is az ELTE szerezte meg az első két helyet, a legjobb eredményt az intézmény bölcsészkara érte el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
