Az állam és a hallgató is jól jár a diplomaszerzéssel - derül ki az Eurostudent friss felméréséből.
A felmérésből kiderül, hogy miközben az alacsony iskolai végzettségi szinteken Magyarországon mind az OECD, mind az EU21-országok átlagához képest magasabban vagy hasonlóan alakul a munkanélküliségi ráta, addig a felsőoktatás BA és MA szintje nemzetközi összevetésben is jól teljesít.
Az adatok szerint az érettségizettek körében 6 százalékos munkanélküliségi ráta, míg az egyetemi végzettségűek körében ennél jóval alacsonyabb, 1,9 százalék.
A diplomások nemcsak elhelyezkedési esélyeiket tekintve lehetnek optimisták, várható jövedelmük is kedvezően alakul. Amellett, hogy a munkanélkülivé válás veszélye kevésbé fenyegeti a felsőfokú oklevéllel rendelkezőket, a bérkilátásaik is szemmel láthatóan kedvezőbben alakulnak alacsonyabb végzettségű társaiknál.
A 25–64 évesek esetében a diploma bérelőnye az érettségihez képest 199%, amely a vizsgált OECD-országok sorában a hatodik legmagasabb érték.
A kutatók kitérnek arra is: nem csak anyagilag vannak nagyobb biztonságban a diplomás fiatalok, a depresszióban szenvedők aránya is alacsonyabb a diplomások körében, a várható élettartam is magasabb.
Fontos határidők jönnek: több ezer diák sorsa dől el a következő hetekben
Mikor lesz vége az első félévnek? Meddig tart a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka? Meddig lehet diákhitelt igényelni? Itt az összes fontos januári dátum, amelyet nem szabad elfelejteni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
