"Nem tudom, mitől a világ egyik legjobb egyeteme ez", de az egyetemi rangsorok egyébként sem adnak feltétlenül pontos képet az oktatás színvonaláról, mert nagyon sok függ attól, hogy milyen gazdag egy intézmény - ezt mondta Tarlós István főpolgármester a CEU-ról a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe költözéséről Tarlós István azt mondta: ezt az intézményt nem tudja minősíteni, mert túl keveset tud róla. Megjegyezte: felvetődik több kérdés, amelyre lehetne pontos választ adni, például, hogy az egyetem teljesíti-e a törvényi feltételeket, mert ezt szerinte csak ellenzéki újságírók jelentették be.
Miért nem tisztázta ezt a CEU? - tette a fel a kérdést, majd úgy folytatta: nem tud válaszolni azokra a kérdésekre sem, hogy kiket képeznek ott, van-e esélye bekerülni egy átlag magyar diáknak és milyen képzéseik vannak egyáltalán. Ezekre a kérdésekre csak "ellenzéki és újságírói tőmondatokkal válaszolnak" - vélekedett.
Úgy fogalmazott: "nem tudom, mitől a világ egyik legjobb egyeteme ez", de az egyetemi rangsorok egyébként sem adnak feltétlenül pontos képet az oktatás színvonaláról, mert nagyon sok függ attól, hogy milyen gazdag egy intézmény.
"Ez valójában inkább szégyen" - a CEU-ügyről beszélt az amerikai nagykövet
„Az érzéseim nem változtak, már csak ezért is nagyon szomorú vagyok, mert ez tényleg egy remek intézmény. A tény, hogy elmegy, összetöri a szívem, borzasztónak tartom. Elsősorban a diákok, másodsorban a kutatóműhely, harmadsorban a város, negyedikként az egész ország miatt. Ez mindannyiunknak veszteség" - mondta a CEU költözéséről David B.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
