„Ennek az alapját nem látom, a törvényeknek meg kell felelnie mindenkinek” – így reagált Palkovics László innovációs miniszter arra, hogy a CEU rektorhelyettese a Népszavának úgy nyilatkozott: nem kizárt, hogy kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Enyedi Zsolt rektorhelyettes a Népszavának azt mondta, nem kizárt, hogy kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen az egyetem budapesti működésének ellehetetlenítése miatt.
A rektorhelyettes az Alkotmánybíróságon és az Európai Bíróságon is zajló eljárásokkal kapcsolatban azt mondta: szinte biztos benne, hogy a jogvitákban a CEU-nak lesz igaza.
Az ATV beszámolója szerint ezzel nem ért egyet Palkovics László miniszter, aki korábban oktatási államtitkárként személyesen is meglátogatta a CEU New York állambeli kampuszát.
„Ha egy egyetem nem felel meg az adott ország törvényeinek, ha ők úgy gondolják, hogy ezzel kapcsolatosan kártérítési pert kell indítani, mert az üzleti modelljük romlott, és ezért úgy döntöttek, hogy egy másik országba, másik városba költöznek, akkor nyilván ezt megtehetik. Ennek az alapját nem látom, a törvényeknek meg kell felelnie mindenkinek” - nyilatkozta az innovációs és technológiai miniszter.
Kártérítési pert indíthat a kormány ellen a CEU
Nem tartja kizártnak a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese, hogy a jövőben kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen az egyetem budapesti működésének ellehetetlenítése miatt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
