Európa egyik legrégebbi német nyelvű intézményében, a Bécsi Egyetemen még a szerb felsőoktatási intézményeknél is olcsóbban lehet diplomát szerezni - írja az Edupress.
Az Európai Unión kívülről érkező, külföldi diákok számára a Bécsi Egyetem képzései évente 700 euróba kerülnek, míg az uniós állampolgárok - így a magyarok is - ingyen szerezhetnek diplomát az intézményben. Összehasonlításképpen: a Belgrádi Egyetem filológia karán folytatott tanulmányokért évi 119 ezer dinárt, vagyis 6 ezer eurót kérnek el a külföldi hallgatóktól. Diákok százai döntöttek úgy tavaly, hogy Ausztriában tanulnak tovább - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A jelenleg 93 ezer hallgatóval működő Bécsi Egyetemre a felvétel szinte egyetlen feltétele a német nyelv legalább középfokú ismerete. Az 1365-ben alapított állami felsőoktatási intézménybe felvett hallgatóknak a szállás és az étkeztetés költségeit maguknak kell biztosítani - viszont számos ösztöndíjra lehet pályázni.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
