Demonstrációt tartott a Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Karának hallgatói önkormányzata pénteken Sárospatakon.
A tüntetésen "Ne hallgass, hallgató!" felszólítást skandálva, "1531-től Sárospatakon tanítóképzés" transzparenssel, illetve "Beteg a felsőoktatás. Rózsahimlős" feliratú bábuval mintegy félszázan vettek részt, tiltakozva a felsőoktatási törvény tervezete ellen.
Kovács Zsolt, a hallgatói önkormányzat elnöke azt mondta: a vidéki felsőoktatás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. "Ha a jelenlegi felsőoktatási törvény tervezetét (...) elfogadják, a vidék még hátrányosabb helyzetbe kerül" - fejtette ki álláspontját.
Véleménye szerint ezzel konzerválnák a centralizációt, azaz a Budapest-központúságot, vidéken pedig - így Sárospatakon is - szinte ellehetetlenülne az oktatás. A tervek szerint megemelnék az önköltséget is, az 500-600 ezer forintot azonban ebben a térségben lehetetlen, hogy ki tudjon fizetni egy hallgató egy félévre, illetve az úgynevezett röghöz kötés is nehezíti helyzetüket. Ebben a felsőoktatási intézményben például számos szlovák, román hallgató tanul. Ha tehát a diploma megszerzése után tíz évig itt kellene dolgozniuk, nem fogják tudni mindezt vállalni - tette hozzá Kovács Zsolt.
A hallgatói létszám tekintetében - véleménye szerint - jelenleg a főiskolai kar minőségi oktatás szempontjából jó helyzetben van, a financiális oldal viszont katasztrofális - jegyezte meg. Mintegy négyszáz hallgató tanul Sárospatakon, ebből két és félszáz nappali tagozatos. Kovács Zsolt szerint hiba lenne nem hallatni a hangjukat, ugyanis "azt hihetnék az illetékesek, hogy vidéken mindenbe belenyugszanak". A hallgatók azt remélik, hogy a helyi politikusok, a város vezetése felismeri a törvénytervezet veszélyét, mert "elszippantja" az egyébként is hátrányos helyzetű régióból a diplomás szakembereket, fiatalokat, s ezzel még nehezebb helyzetet generál. Hol szerveznek tüntetéseket a hallgatók a következő hetekben? Összefoglalónkat itt olvashatod el.MTIIdén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
