Az országban elsőként a Miskolci Egyetem (ME) gépészmérnöki és informatikai kara kezdeményezte a logisztikai mérnöki alapszak létesítését, ezt a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) támogatta, ahogy elfogadták a kar villamosmérnöki mesterszak indítására vonatkozó kérelmét is.
Illés Béla, a mérnöki és informatikai kar dékánja közölte: a logisztikai mérnöki alapszakot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel konzorciumban alapította a Miskolci Egyetem gépészmérnöki és informatikai kara, ennek elfogadásáról határozat született szeptember 30-án. Mesterfokon már korábban akkreditálták a szakot, az alapképzésben akkor erre nem volt lehetőség.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem anyagmozgatási és logisztikai tanszékén nemzetközileg is elismert logisztikai tudományos iskola működik, az országosan is új szak alapítása pedig az itteni évtizedes munka eredménye. A szak alapítása olyan mérnökök képzését teszi lehetővé, akik a logisztikához kapcsolódó természettudományi, specifikus műszaki, informatikai, ipari- és közlekedési technológiai, illetve a gazdasági-menedzsmenthez kapcsolódó ismereteket sajátítanak el alapszinten is. A másik MAB-határozat a villamosmérnöki mesterszak elindítását támogatja, a képzés így várhatóan jövőre meghirdethető. Ezen a területen évtizedes az ipar és gazdaság igénye a mesterszinten végzett szakemberekre. Egyebek mellett emiatt is nagy a jelentősége annak, hogy Budapest és Győr mellett már a régióban is lesz lehetőség mesterszintű villamosmérnök-képzésre - részletezte a dékán. A villamosmérnöki mesterszak miskolci indítása szintén jelentős változás azon mérnökök számára, akik alapszinten itt végeztek, mivel nem kell Budapestre költözniük tanulmányaik folytatásához.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
