Különleges előadássorozatot indít a Közép-európai Egyetem

A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) fennállásának 20. évfordulója alkalmából az egyetem Bioetikai és Jogi Központja (CELAB) bioetikai előadásokat szervez a terület neves külföldi szakértőinek közreműködésével.

  • Eduline

Október 11-én, kedden kerül sor Inez de Beaufort (rotterdami egyetem), 14-én, pénteken pedig Donna Dickenson (London School of Economics) angol nyelvű előadására Budapesten, a CEU Auditóriumában. Az előadásokat követő vitát Sándor Judit, a CELAB igazgatója vezeti.

Inez de Beaufort - aki a teológia és etika professzora a rotterdami Erasmus Egyetemen - az emberi élet kiterjesztésének etikai vonatkozásait tárgyalja Vajon szeretsz-e még, ha majd 128 éves leszek? címmel. Beaufort előadásában felteszi a kérdés, hogy mennyiben kényszer, mennyiben elvárás és mennyiben igazolható jogos emberi igényként az öregedés késleltetése.

Donna Dickenson a londoni egyetem emeritus professzora, írásaiban a reprodukciós jogokkal és a transzplantációval foglalkozik, Testvásár című könyvét a bioetikusokon kívül a szélesebb közvélemény is ismeri. Október 14-i, Kizsákmányolás és választás a globális petesejt-kereskedelemben című előadásában az emberi testrészek, petesejtek kereskedelmét elemzi etikai, jogi megközelítésen keresztül.

Fennállásának 20. évfordulóján a CEU tanszékei visszatekintettek tudományáguk területein az elmúlt két évtizedben elért legfontosabb eredményekre, értékelték oktatóik hozzájárulását az adott tudományterület fejlődéséhez és újabb tudományos kihívásokat neveztek meg szakterületükön.

MTI 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.