Több pénzt keresnek manapság a húszas éveikben járó fiatal brit nők, mint a velük egykorú férfiak - mutatott rá egy tanulmány.
A brit állami egyetemek és főiskolák felvételi irodáját (UCAS) vezető Mary Curnock Cook az oktatás terén tapasztalható nemi szakadék vizsgálata során fedezte fel a nemek közötti fizetési szakadék jelentős szűkülését, illetve azt, hogy ha csak kis fölénnyel is, de a fiatal nők most először többet keresnek férfi társaiknál.
Az eredmények szerint a 22 és 29 éves kor közötti nők valamivel több mint 10 fontot (3400 forint), míg a velük azonos korú férfiak valamivel kevesebb mint 10 fontot keresnek óránként. Szakemberek úgy vélik, a fizetések terén tapasztalt elmozdulás következtében egyre több brit háztartásban válhatnak a nők az elsőszámú kenyérkeresőkké.
Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások itthon? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Cook szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a nők fizetése végre valóban elkezdte tükrözni az iskolai, illetve egyetemi oktatásban nyújtott teljesítményüket. "Talán még egy nemzedékbe telik, mire a fizetések közötti eltérések tovább csökkennek, ahogy a jövedelmek az idősebb munkaerő esetében is megváltoznak" - idézte Cookot a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.
Theresa May brit belügyminiszter a múlt hónapban úgy fogalmazott, a szigetországban működő vállalatoknak nyilvánossá kellene hozniuk, milyen fizetést biztosítanak férfi és női alkalmazottaiknak. Ezáltal magukhoz csábíthatnák a munkavállalókat, illetve segíthetnének eligazodni a piacon a legtehetségesebb női munkaerőknek.
A Chartered Management Institute, a menedzserek professzionális brit szervezete idén készült jelentése szerint a húszas éveikben járó női menedzserek ma nagyjából 2,1 százalékkal többet keresnek, mint velük egykorú férfi kollégáik. Ezt azt jelenti, hogy az éves átlagfizetésük 21 969 font (7,5 millió forint), amely 600 fonttal (205 ezer forint) több mint a hasonló munkát végző férfi kortársaiké. Az összes korosztály tekintetében azonban a női vezetők még mindig 25 százalékkal kevesebbet keresnek, mint az azonos pozíciót betöltő férfiak.
MTI
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
