Az LMP markánsan ellenzi a kormánynak azokat a terveit, amelyek szerint pénzt vonnának ki a felsőoktatásból, bevezetnék a tandíjat és "röghöz kötnék" a hallgatókat, vagyis csak azoknak nem kellene tandíjat fizetni, aki szerződésben vállalják, hogy itthon maradnak a diploma megszerzése után – mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes.
Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint már a Széll Kálmán-tervből is látszott, hogy csökkenteni akarják az egyetemek és azzal arányosan az egyetemisták számát. Úgy látja, egy ilyen lépéssel egy nagyon fontos társadalmi mobilitási csatornát szűkítenének le. "Azt gondoljuk, hogy ebben a gazdasági helyzetben, ebben az országban ez több mint bűn" – jelentette ki az ellenzéki politikus.
Osztolykán Ágnes véleménye szerint a kormányzat felsőoktatási koncepciója két tévképzeten alapul. Egyfelől minden mérés cáfolja azt, hogy magas lenne a diplomás munkanélküliek száma, másfelől nincs olyan kormány vagy oktatásirányítás, amelyik meg tudná mondani, hogy 15-20 év múlva hány diplomásra és hány betanított munkásra lesz szükség – mondta a politikus.
Hány hónap alatt találnak állást, és milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
A jogász- és bölcsészképzésben szinte teljesen megszűnne az állami finanszírozás
, ami az LMP olvasatában azt jelenti, hogy ezután csak a gazdag szülők gyermekei szerezhetnek ilyen típusú diplomát – tette hozzá.
Az LMP oktatáspolitikai szakszóvivője azt hangsúlyozta, hogy ha megvalósul a koncepció keretszámokra vonatkozó része, akkor "gyakorlatilag ebben az országban (...) diplomásnak már születni kell".
Pető Ernő visszautalt arra, hogy a miniszterelnök többször is megemlítette, büszke a származására és a családjára. A felsőoktatási koncepció megvalósulása viszont kétségessé tenné, hogy a "ma Orbán Viktorai be tudnak-e kerülni az ELTE jogi karára", mert kétséges, hogy egy alcsúti, középosztálybeli család képes lenne félévente több millió forintnyi tandíjat fizetni gyermeke taníttatására - mondta.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
