Az LMP markánsan ellenzi a kormánynak azokat a terveit, amelyek szerint pénzt vonnának ki a felsőoktatásból, bevezetnék a tandíjat és "röghöz kötnék" a hallgatókat, vagyis csak azoknak nem kellene tandíjat fizetni, aki szerződésben vállalják, hogy itthon maradnak a diploma megszerzése után – mondta pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes.
Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának LMP-s alelnöke szerint már a Széll Kálmán-tervből is látszott, hogy csökkenteni akarják az egyetemek és azzal arányosan az egyetemisták számát. Úgy látja, egy ilyen lépéssel egy nagyon fontos társadalmi mobilitási csatornát szűkítenének le. "Azt gondoljuk, hogy ebben a gazdasági helyzetben, ebben az országban ez több mint bűn" – jelentette ki az ellenzéki politikus.
Osztolykán Ágnes véleménye szerint a kormányzat felsőoktatási koncepciója két tévképzeten alapul. Egyfelől minden mérés cáfolja azt, hogy magas lenne a diplomás munkanélküliek száma, másfelől nincs olyan kormány vagy oktatásirányítás, amelyik meg tudná mondani, hogy 15-20 év múlva hány diplomásra és hány betanított munkásra lesz szükség – mondta a politikus. Hány hónap alatt találnak állást, és milyen fizetésre számíthatnak a BA- és BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el. A jogász- és bölcsészképzésben szinte teljesen megszűnne az állami finanszírozás, ami az LMP olvasatában azt jelenti, hogy ezután csak a gazdag szülők gyermekei szerezhetnek ilyen típusú diplomát – tette hozzá. Az LMP oktatáspolitikai szakszóvivője azt hangsúlyozta, hogy ha megvalósul a koncepció keretszámokra vonatkozó része, akkor "gyakorlatilag ebben az országban (...) diplomásnak már születni kell". Pető Ernő visszautalt arra, hogy a miniszterelnök többször is megemlítette, büszke a származására és a családjára. A felsőoktatási koncepció megvalósulása viszont kétségessé tenné, hogy a "ma Orbán Viktorai be tudnak-e kerülni az ELTE jogi karára", mert kétséges, hogy egy alcsúti, középosztálybeli család képes lenne félévente több millió forintnyi tandíjat fizetni gyermeke taníttatására - mondta.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
