A jogi szakvizsgáról új kormányrendelet készül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban - írta pénteki számában a Magyar Nemzet, amelynek pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint az új szabályozás januártól lépne hatályba.
A napilap információi szerint a jogi szakvizsga egységes marad. Mint írták, közömbös, hogy valaki bíró, ügyész, ügyvéd, közjegyző vagy jogtanácsos lesz-e, ugyanazokból a tárgyakból kell vizsgáznia. A kormányrendelet újdonsága, hogy a jelöltek eldönthetik, hogy milyen hivatásrendi bizottság előtt adnak számot a tudásukról. A következő évtől három írásbeli és egy szóbeli vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek, eddig ez fordítva volt.
Az írásbeli vizsgák az elméleti tudást mérik és tesztjellegűek lesznek. A szóbelin a szakvizsgázó - az eddigi rendszerrel ellentétben - gyakorlati felkészültségéről ad számot. A szóbeli vizsgáztatás Budapesten lesz, az írásbeli a vidéki egyetemi központokban is letehető. Újdonság az is, hogy az írásbeli vizsgákra már az egyetem elvégzése utáni hároméves joggyakorlat második éve után jelentkezhet a jelölt, s ezeket a harmadik évben leteheti. A három vizsgatárgy közül kettő - a polgári és büntetőjog - lesz kötelező, a harmadik két további tárgy - alkotmányjog és Európa-jog - közül választható. A rendelet januártól lépne hatályba, de 2013 januárjáig még a jelenlegi rend szerint is lehet vizsgázni - írta a lap. A jogi egyetemek rangsorát itt nézheted meg. MTI
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
