Két magánfőiskola egyesülésével új intézmény alakul, fenntartójának megalakításában részt vett Gál András Levente államtitkár is - olvasható a HVG legfrissebb számában.
Két, jobb sorsra érdemes magánfőiskola vezetése úgy döntött, együtt talán könnyebb lesz: bejelentette az Oktatási Hivatalnak egyesülési szándékát a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) és a budapesti Harsányi János Főiskola (HJF). Nem viszik tovább a nevüket, új fenntartójukról Edutus Főiskola lesz majd az intézmény neve.
Az egyesülés úgy is értelmezhető, mint az Edutus Nonprofit Közhasznú Zrt. térnyerése a felsőoktatás piacán. A cég már 2009-ben átvette ugyanis a fenntartói feladatokat a MÜTF felett, amelyet addig egy, még 1990-ben alakult, főleg Tatabánya város érdekeltségében lévő alapítvány tartott fenn. A HJF alapítója a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ alapítványa, a fenntartása viszont az utóbbi években az LSI-HJF Fenntartó Kft. feladata volt. Igaz, ennek a cégnek szintén egy alapítvány a tulajdonosa.
A gazdasági képzésekre specializálódott két főiskola az utóbbi években nem produkált valami fényesen a felvételik idején. A MÜTF 2005-ig nagyjából jól szerepelt, ezer feletti hallgatói létszámot tudott felvenni, később azonban leszálló ágba került. A HJF 2003-tól vehetett fel diákokat, de igazán sosem tudta kinőni magát. Egy időben a művészeti képzéssel is próbálkozott, ám ezt a kísérletet fel kellett adnia, s a diákokat végül a Budapesti Kommunikációs Főiskola vette át.
A felvételi adatok alapján úgy tűnik, hogy a MÜTF 2009-től – miután az Edutus Zrt. lett a fenntartó – stabilizálta a helyzetét, idén jóval több mint 600 diákot tudott felvenni, közülük állami támogatású csak 165. A HJF még ettől is messze elmaradt, 127 felvett diákjából 43 az állami támogatású. Mindez azt is jelentette, hogy komoly pénzügyi nehézségekkel kellett szembenézniük a főiskoláknak, a HJF-nek például a fenntartója 2010-ben 130 millió forint működési hitelt nyújtott, amit az idei évtől kell visszafizetnie. Mindkét intézményben elég nagy a rektorok fluktuációja, a HJF-ben 2010-ben hárman is váltották egymást, míg a MÜTF-en a tavalyi váltás után idén augusztus elsejével szintén új a rektor.
Nem véletlen tehát, hogy mindkét főiskola fenntartója új gazda után nézett. Ez végül az Edutus Zrt. lett, amely 2009-ben kifejezetten a tatabányai főiskola fenntartására alakult. Alapítója az Aditus Zrt., amely pályázatírással, azok menedzselésével foglalkozik, honlapja szerint már 90 milliárd forintnyi forráshoz segített hozzájutni főleg önkormányzatokat. A cég 2006-ban még csak 117 milliós bevételt produkált, ami 2009-re már 853 millió forintra emelkedett.
Mindkét cég megalakulásánál a Közigazgatási és Önkormányzati Minisztérium mostani államtitkára, Gál András Levente működött közre ügyvédként. Ő az első Orbán-kormány idején az oktatási tárca államtitkára volt, mely területhez azóta is szorosan kötődik. Ügyvédként is képviselt felsőoktatási intézményeket, mint például a veszprémi egyetemet, de államtitkárként is rajta tartja a szemét a felsőoktatási törvénykezésen. Az év elején jórészt neki volt köszönhető Hoffmann Rózsa államtitkár koncepciójának megfúrása.
Az Aditus Zrt. jelenleg Gombi Attila tulajdonában van, aki – amellett hogy a Fidesz kispesti önkormányzati frakcióvezetője volt – már tulajdonlása előtt vezette a céget. 2010 áprilisáig pedig ügyvezetője volt a KIM-államtitkár budapesti Falk Miksa utcai ügyvédi irodájának a címére bejegyzett EU Consulting Kft.-nek is, melynek korábbi tulajdonosai között Gál családtagjai szintén feltűntek. Az államtitkár közeli munkatársai megjelentek az Edutusban is, egy évig például Farkas Krisztina vezette a céget, aki már az oktatási tárcánál együtt dolgozott Gállal, jelenleg pedig helyettes államtitkárként a KIM állományát erősíti. A Gál és társa ügyvédi irodát 2010 óta vezető Bendzsel-Varga Katalin az Edutus Zrt. felügyelőbizottságának tagja.
RIBA ISTVÁN
HVG
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
