Csak miniszterhelyettesekkel fogja képviseltetni magát a kormányüléseken az egyik cseh koalíciós párt, mert elnökét egy másik koalíciós párt által kinevezett minisztériumi főtisztviselő nyilvánosan megsértette.
A TOP 09 párt a hétfői prágai sajtó szerint azután hozta meg ezt a döntést, hogy elnökét, Karel Schwarzenberg külügyminisztert Ladislav Bátora, a Közügyek párthoz tartozó oktatásügyi minisztériumban dolgozó főtisztviselő egy lapinterjúban "szenilis öregnek" nevezte.
Bátora személye a nacionalista, szélsőjobboldali Nemzeti Párthoz fűződő múltja miatt már akkor nemtetszést és éles bírálatokat váltott ki, amikor kinevezték az oktatási tárca személyzeti főosztályvezetőjévé. A Közügyek és Josef Dobes oktatásügyi miniszter azonban kiállt Bátora mellett, s az akkor elhangzott kritikákat - egyebek között Schwarzenberg részéről is - elutasították. "Bátora kinevezése az oktatási tárca főosztályvezetőjévé olyan, mintha egy pedofilt neveznének ki tanítónak az általános iskolába" - mondta Schwarzenberg. A múlt héten lezajlott újabb nyílt szóváltás miatt Dobes nyilvánosan bocsánatot kért a külügyminisztertől, s figyelmeztette Bátorát, hogy amennyiben újból előfordul ilyesmi, meneszti tisztségéből. Karolína Peake, a Közügyek alelnöke, miniszterelnök-helyettes vasárnap a közszolgálati televízióban azt mondta, hogy Bátora ügyét a párt vezetése e heti ülésén újra megvitatja. Peake elismerte: Bátora múltjában valóban vannak vitatható momentumok, de a pártja "senkit sem kíván előre leírni és megbélyegezni". A politikusok többsége és a prágai sajtó is egyaránt úgy vélik, hogy a vita hangneme méltatlan a cseh kormánykoalícióhoz, s lejáratja azt. A TOP 09 miniszterei már a múlt szerdai kormányülésről is kivonultak, miután az oktatási miniszter felszólításukra úgy fogalmazott, hogy Bátora képességeinek megfelelő tisztségben van, s nem kívánja meneszteni. "Amíg Ladislav Bátora a minisztériumban dolgozik, a TOP 09 párt miniszterei a kormány ülésein nem vesznek részt" - szögezte le hétfőn reggel a közszolgálati cseh rádióban Miroslav Kalousek pénzügyminiszter, a TOP 09 alelnöke.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
