A tanév közeledtével sokasodnak a diákszámlákkal kapcsolatos promóciók a lakossági bankpiacon, a számlakonstrukciók viszont alig változtak a korábbi évekhez képest, nem sok a különbség az egyes bankok kínálata között - írta a Világgazdaság szerdán.
A lap szerint a már az iskolai tanulmányok ideje alatt megszerzett ügyfelek nagy részére később is számíthatnak a pénzügyi szolgáltatók, így a kezdeti években megéri lemondaniuk a díj- és jutalékbevételek egy részéről.
Ráadásul az iskolai tanulmányokat folytató ügyfélkör mérete nem elhanyagolható: a Nemzeti Erőforrás Minisztérium adatai szerint az elmúlt tanévben összesen csaknem 1,7 millió iskolás kezdte meg a tanulmányait, és több mint egyötödük a bankok szempontjából különösen érdekes felsőoktatási hallgatók közül került ki, bő egyharmaduk pedig már betöltötte a 14. életévét.
A Világgazdaság a banki ajánlatokat összehasonlítva megállapította, hogy a diákoknak kifejlesztett számlacsomagoknál sok újjal nem rukkoltak elő a pénzintézetek. Az átlagos - többnyire 26 éves korig igénybe vehető - diákszámla az első évben díjmentes bankkártyát, ingyenes vagy minimális díjú számlavezetést tartalmaz, kedvező árszabású (vagy szintén ingyenes) utalások, és havi egy-két díjmentes ATM-használat mellett.
MTI
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
