Néhány éven belül ellehetetlenülhet a Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvű orvosképzése, pedig az angol és német nyelven folyó oktatás egyre népszerűbb, több mint 1300-an tanulnak idegen nyelvű általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és biotechnológus szakon.
Akár sokkal több diákot is oktathatnának ezeken a szakokon, szinte valamennyi képzésre négy-ötszörös a túljelentkezés – mondta a Népszabadságnak Csernus Valér, az orvosi kar dékánhelyettese, A létszámnövelés egyik akadálya, hogy az intézmény a meglévő termekkel és műszerparkjával több külföldi hallgatót már nem tud fogadni, az infrastruktúra fejlesztésére pedig nincs elég pénz. Miért jó üzlet a magyarországi egyetemeknek a külföldi hallgató? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Komoly problémát okoz az oktatóhiány is, egy kezdő tanár 170 ezer forint bruttó fizetést kap az egyetemtől, ez a jövedelem pedig nem vonzó az idegen nyelven tudományos előadásokat tartó diplomások számára – főleg, hogy az idegen nyelveket beszélő kezdő orvosok külföldön a hazai fizetés nyolc-tízszereséért is el tudnak helyezkedni.
A pécsi idegen nyelvű orvosképzést már most sem lehetne megoldani nyugdíjas oktatók nélkül, még 83 éves tanár is tart órát a külföldi hallgatóknak. Ha az idős szakemberek pótlására egy-két éven belül nem tudnak felvenni fiatal oktatókat, a jelenleginél lényegesen kevesebb diák vehet majd részt az idegen nyelvű orvosképzésben – pedig a külföldi hallgatók összesen hárommilliárd forintot hoznak a 34 milliárdból gazdálkodó orvosi karnak.
| Az orvos- és egészségtudományi terület iránt érdeklődők idén is tizennyolc egyetemi és főiskolai kar közül választhattak, a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem általános orvostudományi kara áll a rangsor élén. A teljes rangsort itt nézheted meg, a 2011-es felvételi ponthatárokat pedig itt találod. |
eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
