Néhány éven belül ellehetetlenülhet a Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvű orvosképzése, pedig az angol és német nyelven folyó oktatás egyre népszerűbb, több mint 1300-an tanulnak idegen nyelvű általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és biotechnológus szakon.
Akár sokkal több diákot is oktathatnának ezeken a szakokon, szinte valamennyi képzésre négy-ötszörös a túljelentkezés – mondta a Népszabadságnak Csernus Valér, az orvosi kar dékánhelyettese, A létszámnövelés egyik akadálya, hogy az intézmény a meglévő termekkel és műszerparkjával több külföldi hallgatót már nem tud fogadni, az infrastruktúra fejlesztésére pedig nincs elég pénz. Miért jó üzlet a magyarországi egyetemeknek a külföldi hallgató? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Komoly problémát okoz az oktatóhiány is, egy kezdő tanár 170 ezer forint bruttó fizetést kap az egyetemtől, ez a jövedelem pedig nem vonzó az idegen nyelven tudományos előadásokat tartó diplomások számára – főleg, hogy az idegen nyelveket beszélő kezdő orvosok külföldön a hazai fizetés nyolc-tízszereséért is el tudnak helyezkedni.
A pécsi idegen nyelvű orvosképzést már most sem lehetne megoldani nyugdíjas oktatók nélkül, még 83 éves tanár is tart órát a külföldi hallgatóknak. Ha az idős szakemberek pótlására egy-két éven belül nem tudnak felvenni fiatal oktatókat, a jelenleginél lényegesen kevesebb diák vehet majd részt az idegen nyelvű orvosképzésben – pedig a külföldi hallgatók összesen hárommilliárd forintot hoznak a 34 milliárdból gazdálkodó orvosi karnak.
| Az orvos- és egészségtudományi terület iránt érdeklődők idén is tizennyolc egyetemi és főiskolai kar közül választhattak, a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem általános orvostudományi kara áll a rangsor élén. A teljes rangsort itt nézheted meg, a 2011-es felvételi ponthatárokat pedig itt találod. |
eduline
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
