Néhány éven belül ellehetetlenülhet a Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvű orvosképzése, pedig az angol és német nyelven folyó oktatás egyre népszerűbb, több mint 1300-an tanulnak idegen nyelvű általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és biotechnológus szakon.
Akár sokkal több diákot is oktathatnának ezeken a szakokon, szinte valamennyi képzésre négy-ötszörös a túljelentkezés – mondta a Népszabadságnak Csernus Valér, az orvosi kar dékánhelyettese, A létszámnövelés egyik akadálya, hogy az intézmény a meglévő termekkel és műszerparkjával több külföldi hallgatót már nem tud fogadni, az infrastruktúra fejlesztésére pedig nincs elég pénz. Miért jó üzlet a magyarországi egyetemeknek a külföldi hallgató? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Komoly problémát okoz az oktatóhiány is, egy kezdő tanár 170 ezer forint bruttó fizetést kap az egyetemtől, ez a jövedelem pedig nem vonzó az idegen nyelven tudományos előadásokat tartó diplomások számára – főleg, hogy az idegen nyelveket beszélő kezdő orvosok külföldön a hazai fizetés nyolc-tízszereséért is el tudnak helyezkedni.
A pécsi idegen nyelvű orvosképzést már most sem lehetne megoldani nyugdíjas oktatók nélkül, még 83 éves tanár is tart órát a külföldi hallgatóknak. Ha az idős szakemberek pótlására egy-két éven belül nem tudnak felvenni fiatal oktatókat, a jelenleginél lényegesen kevesebb diák vehet majd részt az idegen nyelvű orvosképzésben – pedig a külföldi hallgatók összesen hárommilliárd forintot hoznak a 34 milliárdból gazdálkodó orvosi karnak.
| Az orvos- és egészségtudományi terület iránt érdeklődők idén is tizennyolc egyetemi és főiskolai kar közül választhattak, a hallgatói és az oktatói kiválóság alapján a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem általános orvostudományi kara áll a rangsor élén. A teljes rangsort itt nézheted meg, a 2011-es felvételi ponthatárokat pedig itt találod. |
eduline
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
