A legveszélyesebb egyetemek listája

Több elitintézmény, többek között a Duke és az Amherst College is felkerült a legveszélyesebb egyetemek és főiskolák listájára, amelyet a 2005 és 2009 közötti FBI-adatok alapján állított össze a Business Insider.

  • Eduline

A listán szereplő bűncselekmények között gyilkosságok, erőszak, lopás és súlyos testi sértési esetek is vannak. A "rangsorban" sok az orvosi egyetem, feltételezhetően azért, mert a kampuszokon nyilvánosak a kórházak. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy – noha 575 intézményt vizsgáltak - az FBI több nagy egyetemet is kihagyott a vizsgálatból.

A lista élén a dél-karolinai Benedicte College található, amely évi 12 erőszakos és 267 vagyon elleni bűncselekmény miatt került az első helyre. A Benedicte kampuszán két nőt erőszakoltak meg, és tizenhatan estek áldozatul súlyos testi sértésnek 2009-ben.

A dél-karolinai egyetemet nem sokkal lemaradva követi a Savannah State University. A több mint háromezer diákot számláló egyetemen szintén történt nemi erőszak tavaly és tavalyelőtt, illetve hat lopást és öt súlyos testi sértést jelentettek a rendőrségen. Az állami egyetemen átlagosan 9 erőszakos és 265 vagyon elleni bűncselekményt követnek el évente.

A Pennsylvaniaban található Cheyney University az előbbieknél sokkal kisebb intézmény, ám így is sikerült felkerülnie a lista harmadik helyére, hiszen évente 10 erőszakos és 75 vagyon elleni bűncselekményt követnek el az egyetem területén. A Cheyney esélyes a „különdíjra” is, ugyanis csak 2008-ban 75 lopás történt a pennsylvaniai iskolában.

eduline

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.