Tízévesen már egyetemre járt az ikerpár

Kitiltott két tízéves diákot az egyik kurzusról az ottawai egyetem – a gyerekek édesanyja az ontariói emberi jogi bírósághoz fordult, szerinte az intézmény diszkriminálta a fiait, amikor koruk miatt tiltotta meg nekik az előadások látogatását.

  • Eduline

Az ikerpár 2006-ban, tízévesen kezdett járni az ottawai egyetem kurzusára, az intézmény “speciális hallgatóként” vette fel a gyerekeket, akiket később – az édesanyjuk szerint ismeretlen okok miatt – mégis eltanácsoltak, írja a Macleans.

Az egyetem azzal indokolta a döntést, hogy a tízéves diákok nem feleltek meg a felvételi követelményeknek, arra a kérdésre azonban nem válaszoltak, hogy miért nem a jelentkezési kérelem elbírálásakor zárták ki a gyerekeket.

Az ottawai egyetem főépülete - a bíróság szerint nem diszkrimináltak
Wikipedia

Az ikerpár édesanyja bírósághoz fordult, amely végül nem állapított meg jogsértést – bár arra felhívták a figyelmet, hogy az egyetem szabályzatában az áll, hogy az intézmény csak olyan hallgatókat vehet fel, akik már elvégezték a középiskolát, vagy olyan képességekkel és körülményekkel rendelkeznek, amelyek képessé teszik őket a kurzusok elvégzésére. Ki a magyar egyetemi rekorder, aki tizenkilenc év alatt végezte el a szakját? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.