Lehetne azzal mentegetni “a Rózsát”, hogy erről a vereségről nem ő tehet, hanem kormányzati hierarchia, meg a gazdasági szükségszerűség, mindenféle külső ok. De ez nem igaz. Hoffmann Rózsa terveit azért volt olyan könnyű lesöpörni az asztalról, mert azok el sem készültek rendesen – olvasható a Hírszerzőn.
Nem azért, mert Pokorni valamit machinált a háttérben, és nem is azért, mert Matolcsy elszámolta magát, és gyorsan kellett még valahonnan a pénz (persze ezek sem kizártak). Hanem, mert „a Rózsa” egyszerűen nem volt képes elvégezni a munkáját, megfelelő minőségben és határidőre.
“Mi Hoffmann Rózsa mögött állunk, a Rózsa volt, a Rózsa marad” - így nyugtatgatta Semjén Zsolt KDNP-elnök pártja ifjúsági tagozatának fonyódligeti táborozóit, miután az elmúlt hetekben sokan és sokat cikkeztek arról, hogy a miniszterelnök elégedetlen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium munkájával, különösen Réthelyi Miklóssal és Hoffmann Rózsával.
Semjén Zsolt ígéretének azonban semmi értelme jelentőséget tulajdonítani, mert könnyen lehet, annyi az igazságtartalma, mint azon további kijelentéseinek, miszerint a KDNP-s kormánytagok kiválóan beváltak, és amit akartak, azt mind keresztülvitték. A cikk folytatását a Hírszerzőn olvashatod el.eduline2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
