Már az egyetemi képzés időszakában ipari gyakorlatot szerezhetnek ősztől a Debreceni Egyetemen (DE) az ipari gyógyszergyártás kihelyezett tanszék hallgatói; a tanszék létrehozásáról szóló megállapodást Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter jelenlétében írták alá a DE, az orvoscentrum és a Teva Gyógyszergyár Zrt. vezetői hétfőn Debrecenben.
Réthelyi Miklós megemlítette, hogy a rezidenseknek kidolgozott ösztöndíjprogramban húsz gyógyszerész támogatására is lehetőség van. Az ösztöndíjprogram kapcsán hozzátette: jelenleg ennyire volt fedezet, s el kellett dönteni, hogy vagy meghirdetik az első lépést, vagy nem tesznek semmit. A miniszter azt mondta, hogy a helyzet súlyos; a mostani nem teljes körű megoldás, de erre volt lehetőség.
A betegutak tervezett átalakításával, az ellátó centrumok fenntartóinak esetleges változásával kapcsolatban a tárcavezető megjegyezte: az önkormányzatok helyzetében is sok változás várható, ami befolyásolja ezt a kérdést. Hozzátette, hogy a Semmelweis Terv előkészítése során az egészségügyi államtitkárság széleskörű egyeztetéseket folytatott az országban, most el kell indulni a rendszerrel, s menet közben is lehet majd javítani. Megjegyezte, hogy továbbra is folyamatos tárgyalásokat folytatnak mind Budapesten, mind vidéken ezekről a kérdésekről. A hétfői tanszékavatón emlékeztettek arra, hogy a mostani már a második kihelyezett tanszéke az egyetemnek a Teva Gyógyszergyárban, ahol 2007-ben kezdte meg működését a kémia tanszék. Hegedűs Lajos, a Teva Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy ősztől az ipari gyógyszergyártás tanszék keretében évfolyamonként 70-80 hallgató tölti majd a gyakorlati képzési időt a cégcsoport debreceni, illetve gödöllői gyárában. Fábián István, a DE rektora és Paragh György, az orvoscentrum elnöke egyaránt azt emelte ki, hogy gyógyszerészhallgatóik a legmodernebb ipari technológiákkal ismerkedhetnek meg, s versenyképes diplomához jutnak. Mint Paragh György hozzáfűzte, a korábbi, patikus jellegű képzés folyamatosan alakul át a kor igényei szerinti ipari gyógyszergyártó szakma igényeihez.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
