Majdnem hetvenen vettek részt a dél-koreai Sahmyook egyetem kísérletében, amelynek az volt a célja, hogy elgondolkodtassa az egyetemistákat az életről és a halálról.
A kísérlet résztvevőit néhány órára egy sötét, koporsószerű dobozba zárták, így mindenki hosszasan gondolkodhatott az élet mulandóságáról – írja a Bors. „A halál bármikor bekövetkezhet, életkortól függetlenül” – mondta az egyik résztvevő, aki saját bevallása szerint a kísérlet ideje alatt jött rá, mennyire szereti a családját.
Az egyik kínai egyetemen hasonló módszerrel oktatják az orvostanhallgatókat - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A Sahmyook egyetem egyik professzora szerint minden húsz és negyven év közötti dél-koreainak ki kellene próbálnia, milyen szembesülni a halállal, az öngyilkossági arány ugyanis ebben a korosztályban a legmagasabb.
Öngyilkosságok száma: nagy a baj Dél-Koreában
Az oktatási minisztérium adatai szerint 2010-ben három általános iskolás és 143 középiskolás vetett véget az életének. „Egyre hajlamosabbak vagyunk azt hinni, hogy ha nem mi vagyunk a legjobbak, vesztesek vagyunk. Egyre több kapcsolat szakad meg, már a diákok sem tudják megosztani egymással problémáikat” – mondta Kwak Keum-joo, a szöuli egyetem pszichológusa.
A világ fejlett országai közül egyébként is Dél-Koreában a legmagasabb az öngyilkosságok aránya. A szöuli metróállomásokon korlátok akadályozzák, hogy az emberek az érkező szerelvények elé vessék magukat, a főváros nyolc hídjára szereltek kamerákat. Egy korábbi államfő, Ro Mu Hjun 2009-ben leugrott egy szikláról, mert megszégyenült honfitársai előtt.
Négy hónap alatt négy hallgató lett öngyilkos ugyanazon az egyetemen - összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
