Négy rektor utasította vissza a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöki posztját, illetve a jelöltséget, így kis híján elnök nélkül maradt a magyar felsőoktatás legfontosabb szakmai és érdekvédelmi fóruma - írta keddi számában pontosan meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Magyar Nemzet.
A lap szerint többen azért utasították vissza a felkérést, mert nem akarnak harcba szállni a kormányzattal a felsőoktatási integrációs tervek kapcsán. A Magyar Nemzet emlékeztetett: az MRK alapszabálya szerint az elnököt már egy évvel kinevezése előtt meg kell választani, és elnöki mandátuma megkezdéséig társelnökként kell dolgoznia.
Az MRK Tulassay Tivadart, a Semmelweis Egyetem rektorát választotta erre a posztra tavaly, de ő úgy döntött: mégsem vállalja a tisztséget. A lap ugyancsak pontosan meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta: lemondása hátterében esetleges jövőbeli kormányzati szerepvállalása áll.
A posztot Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Solti László, a gödöllői Szent István Egyetem rektora sem vállalta. A tisztséget végül Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora vállalta el.
MTI
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
