Több mint nyolcvanezer egyetemista és tanár tüntetett az oktatásért Chilében

Összesen körülbelül nyolcvanezer egyetemi és középiskolai diák, valamint tanár tüntetett az oktatásba fektetett források növeléséért csütörtökön a chilei fővárosban.

  • Eduline
A kezdetben békés fővárosi tüntetés résztvevői később rendbontásba kezdtek, ezért a hatóságok 38 embert, köztük 26 fiatalkorút őrizetbe vettek - közölte a santiagói rendőr-főkapitányság.

Nem volt ilyen tömeges utcai megmozdulás Chilében 2006 óta. Akkor szintén az oktatás állapota miatt vonultak utcára az emberek, megingatva ezzel Michelle Bachelet szocialista kormányát. Csütörtökön Santiagón kívül két másik városban is több ezren demonstráltak.

A chilei tüntetés
MTI/EPA/Hipolito Mejias

A diktatúra évei (1973-1990) alatt elhanyagolt chilei oktatási rendszer azóta is súlyos strukturális és anyagi problémákkal küzd, és gondot okoz az is, hogy hatalmas különbségek vannak a társadalmi, a vegyes és a magántulajdonban lévő intézmények színvonalában. A csütörtöki tüntetés résztvevői követelték, hogy a kormány ne csupán a nemzeti össztermék (GDP) 4 százalékát, hanem az UNESCO által is javasolt 7 százalékát fordítsa oktatásra, főként mivel a chilei gazdaság az utóbbi időben stabilan növekedésnek indult.

A gazdasági növekedés ellenére az ország jelenlegi vezetése rendkívül népszerűtlen: egy májusi felmérés eredményei szerint a 2010-ben elnöknek megválasztott Sebastian Pinera - aki az első jobboldali államfő 20 év óta - intézkedéseit a chileiek 56 százaléka nem támogatja, s csak 36 százalékuk ért velük egyet.

MTI

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.