Tagjai közé választotta a Budapesti Gazdasági Főiskolát az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA); Európa legjelentősebb felsőoktatási szervezete 47 ország több mint 850 intézményét tömöríti.
A szövetség tagjaként a BGF - amely 42 ország 183 külföldi felsőoktatási intézményével ápol aktív kapcsolatot - tovább növelheti hazai és nemzetközi ismertségét és elismertségét, valamint új oktatási-tudományos együttműködési kapcsolatokat építhet ki - olvasható a főiskola közleményében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-nek.
Az európai felsőoktatási intézmények legfőbb szakmai szervezetét az európai egyetemek, a nemzeti rektori konferenciák, valamint a felsőoktatás és a kutatás terén aktív tevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szövetség konferenciák, workshopok, szakmai fórumok, európai projektek szervezésében vállal szerepet, valamint felsőoktatási és kutatási tanácsadó központ is.
Sándorné Kriszt Éva rektor a tájékoztatás szerint a BGF felvételéről azt mondta, kiemelkedően fontos számukra, hogy mind belföldön, mind külföldön tovább erősítsék a főiskola szakmai elismertségét, és ebben fontos lépést jelent az Európai Egyetemek Szövetségében szerzett tagság.
A széles körű nemzetközi tudományos-kutatói kapcsolati rendszer lehetővé teszi, hogy a hallgatók nemcsak a hazai, hanem a teljes európai uniós munkaerőpiacon jól hasznosítható szakmai ismereteket szerezzenek képzésük során - hangsúlyozta. A Budapesti Gazdasági Főiskola korábban több rangos nemzetközi szervezethez is csatlakozott: így tagja a Eurashe-nak, amely az európai gyakorlatorientált képzést folytató felsőoktatási intézményeket tömöríti, az EDEN-nek, amelynek tagjai távoktatással és e-learninggel foglalkozó intézmények, szakemberek, valamint a SPACE-nek is, amely az üzleti tudományok és a nyelvoktatást folytató intézmények európai hálózata - áll a közleményben.MTI
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
