A papok egyre kevésbé tudnak latinul - ismerte el a Vatikán, mely az egyház hivatalos nyelvének tanítását szorgalmazza az iskolákban és a szemináriumokban is.
Az egyház a latint a IV. századtól használja hivatalos nyelvként, latinul adják ki a vatikáni dokumentumokat, és latinul szólhat a mise is, a papok mégis egyre kevésbé tudnak latinul - írta az Italia Oggi napilap, mely szerint a Vatikán maga is úgy ítéli meg, hogy az olasz és külföldi papok bukásra állnak latinból.
Bruno Forte teológus, Chieti-Vasto érseke a Corriere della Serának hangsúlyozta, hogy a fiatalok ma már sem az iskolákban, sem a szemináriumokban nem tanulnak meg rendesen latinul. "A modern társadalomban elveszett az úgynevezett holt nyelvek jelentősége.
A mai internetes felfogás szerint a latin nem enged azonnali, egyszerű és közvetlen kommunikációt, de a klasszikus nyelvek ismerete alapvető szükséglet főleg annak, aki az egyházatyák műveit akarja olvasni. Hogy lehet Szent Ágostont fordításban megérteni?" - tette fel a kérdést Forte. Hozzátette, a Vatikán a latin nyelv tanítását szorgalmazza mégpedig a régi, bevált oktatási módszerekkel.
Az olasz sajtó megjegyezte: az a pap, aki nem tud latinul, még pénzt sem tud felvenni a vatikáni bankautomatából, melynek képernyőjén az utasítások latinul jelennek meg. Inserito scidulam queso ut faciundam cognoscas rationem, vagyis legyen szíves helyezze be a kártyáját, és válassza ki a kívánt műveletet. Köztudott, hogy XVI. Benedek pápa kiválóan beszél latinul, de a Vatikánban a közös nyelvnek ma már az olasz számít.
MTI
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
