Egyetemi karrá válhat szeptembertől a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Illyés Gyula Főiskolai Kara, a PTE szenátusa júniusban tárgyal a fejlesztésről - közölte a kar főigazgatója.
A tervek szerint a szekszárdi főiskolai kar alkalmazott társadalomtudományi karként működne tovább - mondta N. Horváth Béla. Az egyetemi karon megmaradnának a jelenlegi alapképzési szakok, és a meglévő két mesterszak mellé további kettőt indítanának - tette hozzá.
N. Horváth Béla véleménye szerint a felsőoktatás esetleges átalakítása a fejlesztést nem érinti, hiszen a kar a PTE tíz karának egyike, és nyilvánvaló, hogy a PTE-t nem fenyegeti semmilyen veszély. "Ebből az következik, hogy az intézményi megszüntetés veszélye a mi karunkat sem fenyegeti" - mondta. A főigazgató hozzáfűzte, hogy a humánerő-fejlesztésre vannak forrásaik, ugyanakkor ha az államilag finanszírozott hallgatói létszámot radikálisan mérséklik, az új helyzetet teremt.
A szekszárdi főiskolai kar vezetője a Teol.hu Tolna megyei hírportálnak adott interjúban azt mondta: bíznak abban, hogy a felsőoktatási koncepció még formálódik, és abba a helyi érdekeket képviselő politikusoknak is lesz beleszólásuk.
Az interjúban azt is elmondta: az egyetem vezetése támogatta a terveket. E szerint a jelenlegi turizmus-menedzsment és a kora gyermekkor pedagógiája mesterszak mellett kultúratudományi és szociális rehabilitáció mesterszak indul a szekszárdi karon.
A PTE hat felsőfokú szakképzési, öt alapképzési és két mesterképzési szakot kínáló szekszárdi karát a tavalyinál 91-gyel több, 568 jelentkező jelölte meg első helyen, az összes jelentkező száma 1203 volt.
MTI
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
