Miért került bajba a Zeneakadémia?

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet sújtó 228 millió forintos elvonás, a normatív finanszírozásból eredő anomáliák a Zeneakadémiát valódi válsághelyzetbe sodorták. Mint fenntartóna, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium anyagi gondjaiért is helyt kell állnia. Miből adódnak a problémák? - erről beszél a konzervatórium igazgatója, Bokor György.

  • Eduline

 "A szakközépiskolákban egyfelől az úgynevezett párhuzamos képzésben (gimnáziumi tárgyak és zenei képzés) és érettségi utáni zenei-szakmai képzést folytatunk. A zenei képzésben egyéni és kiscsoportos órákat tartunk, amelyek létszámhatára a közoktatási törvényben szabályozott. Ez az előírás átlagosan 10, de legfeljebb 15 tanuló részvételét engedi meg csoportonként" - mondja az igazgató. A Zeneakadémia helyzetéről bővebben itt olvashatsz. 

A finanszírozás fő problémája, hogy az érettségi utáni szakmai képzés elméleti csoportlétszámait a költségvetési törvényben 28-as csoportlétszám alapján finanszírozza az állam. Hagyományosan a Bartók Konzervatóriumban vesznek részt a zeneművészeti szakközépiskolák közül a legmagasabb létszámban az érettségi utáni képzésben a tanulók.

"2009 őszén 100 fölötti volt ez a létszám, amelyet a jelen tanévre 30 százalékkal csökkentettünk, épp a lehetetlen finanszírozási helyzet miatt. Az érettségi utáni szakmai gyakorlati képzésünkre is azonos módon és mértékben kapunk támogatást, mint bármely szakmában képző szakközépiskola, miközben minden más szakmai képzéshez viszonyítva lényegesen magasabb az egyéni szakmai órák száma, a képzés természetéből adódóan. A hiány háromnegyede az elméleti csoportlétszámok,  további negyede a tanulólétszám szükségszerű csökkentéséből, a képzési összegek szorzószámainak alacsonyabb mértékéből áll össze" - részletezi.

A Zenekadémia épülete: a felújítás mellett "albérletekre" is sok pénz megy el

"Ha semmi egyebet tettünk volna, csak becsületesen, előírások szerint tanítjuk a növendékeket a meghatározott szakmai keretek között, ez a hiány akkor is igen magas lenne. Eltérő mértékben ugyan, de így van ez valamennyi zeneművészeti képzést folytató szakközépiskolánál."

Az iskolák többségét megyei, vagy megyei jogú város önkormányzata tartja fenn. Ezek a fenntartók sem állnak jól anyagilag, de van bevételi forrásuk, amelynek felosztását mérlegelhetik. Ám  a Zeneakadémia jelenleg saját bevételi forrással alig rendelkezik, ugyanakkor többletkiadásra - a kényszerű albérlet miatt például - a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben kényszerül.

Jelentős időbeli eltérés is van az állami támogatás igénylése és a tanulók felvétele, a belső szakmai szerkezet, létszámok változása között. "Míg a támogatás igénylésére késő ősszel kerül sor, a felvételi keretszámainkat már kora ősszel meg kell hirdetnünk. A felvételiket február-márciusban tarthatjuk és a legoptimálisabb felvételi esetén is, az adott tanév további két szakaszában alakul ki, hogy hány tanulónk lesz végül szeptemberben. A felvett, tehetséges tanulók beiratkozása június végén történhet, míg az érettségizett, 12. évfolyamos tanulók már felvételizhetnek a Zeneakadémiára, és csak ezt követően derül ki, hogy 13. évfolyamra hányan fognak járni."

Hozzátéve: "Ha szakmai és munkaszervezési okok miatt rugalmasan tervezek, készítem elő a tanévet, akkor a költségvetés "szállhat el". Ha költségvetési okok miatt szigorúbb vagyok, akkor a tehetséges tanulók lehetőségei csökkenhetnek. Nagyobb rugalmassága lenne szükség, amire a pénzszűke miatt most még kevesebb a lehetőségünk."

Az utóbbi 4 évben a csoportfinanszírozás megjelenésével és a közoktatás finanszírozásának ilyen átalakításával, valamint az összegek csökkenésével a korábbi egyensúly gyökeresen átalakult. "Ha azonnal reagál erre a konzervatórium, vagy a fenntartó Zeneakadémia, akkor kell egy kifutás - hangsúlyozza Bokor.

Mivel az önerőből megoldhatatlan helyzet 2011-re tovább húzódik, a változás gyors követése is legalább egy-másfél év, az ütemezés eltér a felvételi és az állami támogatás igénylése során. Ezt kellene minél előbb összehangolni. "El kell érni, hogy a Bartók Konzervatórium finanszírozható és az oktatás színvonala magas maradjon és azt a pedagógusgárdát, akik az iskolát színvonalassá és eredményessé teszik, megtartsuk. Az 50 milliós, idei megtakarítási kényszer szinte lehetetlen helyzetet teremt."

Az utóbbi évek szakmai fejlesztése a minőségi oktatás érdekében sok többletórát hozott be a rendszerbe, amelyekre többletfinanszírozás nem volt. "Több kamarazene órát tartottunk, és intenzívebben is végeztük ezt a fontos feladatot. Kicsit magasabb óraszámban segítettük a tanulóink felkészítését a hangversenyekre, és a majdani felvételikre vagy a versenyekre. Ezután sem fognak megszűnni a zongorakíséretes órák, vagy a kamarazene órák, sőt ennek a minőségi részét a legjobb tanárainkra kívánom bízni a jövőben is."

MTI 

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.