A Magyar Rezidens Szövetség valós veszélyét látja annak, hogy gyors beavatkozás hiányában "a pécsi jelenség" tömegessé válik, és hasonló szabálytalanságok esetén a fiatal orvosok jelentős része nem vállalja a további munkavégzést.
A Pécsi Tudományegyetem gyermekklinikáján több rezidenst eltanácsoltak szerdán; az érintettek szerint azért, mert nem írták alá "röghöz kötésüket" jelentő munkaszerződésüket. A Magyar Rezidens Szövetség a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárságától és a Pécsi Tudományegyetem vezetésétől is az eset hivatalos kivizsgálását kérte. A pécsi rezidensek elbocsátásról bővebben itt olvashatsz.
A szövetség közleménye szerint több aggályos körülmény is felmerült, többek között a munkaszerződéssel és az egyetem szakképzéssel kapcsolatos feladataival összefüggésben. Példaként említették, hogy az egyetem hónapokon át visszatartotta az érintett gyermekgyógyász rezidensek plusz ötvenszázalékos hiányszakmás bérkiegészítését, ráadásul olyan munkaszerződést kívánt velük aláíratni, amelyből ennek a tételnek a megjelölése is kimaradt.
A rezidensek emellett a szakképzésük kapcsán arról számoltak be a vizsgálat során, hogy a klinika nem tanúsított "szakorvosképzésre utaló magatartást". "Van olyan rezidens, akit mind a mai napig arról sem tájékoztattak, hogy ki az oktatója" - írták. Mindeközben, már a szakképzésük első hónapjaiban, gyakorlati szakorvosi felügyelet nélküli munkavégzésre osztották be őket - tették hozzá.
A Magyar Rezidens Szövetség szerint az egyetem általános orvostudományi karának "felelőtlen magatartása" kiváltó szerepet játszik abban, hogy az elsőéves rezidensek nem kívánnak tovább dolgozni a gyermekgyógyászati klinikán, és inkább távoznak.
"A rezidensek az egészségügy egyik legkiszolgáltatottabb szereplői" - hangsúlyozta a szövetség. A jelenlegi bér- és munkakörülmények gyors demoralizálódásukhoz vezetnek, a munkáltatók egy része a hatályos szabályokat sem tartja be - olvasható a közleményben.
MTI
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
