Igazolatlan hiányzás jár azoknak a diákoknak, akik ma nem mennek be a tanórákra, hiányzásukat pedig sem szüleik, sem háziorvosuk nem tudja igazolni. A szombati tanítási napokra ugyanis ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint a "normál" hétköznapokra.
| Ebben a félévben már nem lesz több szombati tanítási nap, a következő már a 2011/2012-es tanévre esik: november 5-én az október 31-i pihenőnapért cserébe kell majd iskolapadba ülni, ismét hétfői órarend szerint. A 2010/2011-es tanév legfontosabb dátumait itt találod. |
A legtöbb általános- és középiskolában hétfői órarend szerint szervezték meg a szombati tanítási napot. Aki az órákon nem jelenik meg, ráadásul orvosi vagy szülői igazolást sem tud bemutatni az osztályfőnökének, annak igazolatlan hiányzást írnak be.
Az igazolatlan hiányzásról és a legfontosabb iskolalátogatási szabályokról bővebben itt olvashatsz.
Kétszázötven óra – legfeljebb ennyit hiányozhatnak igazoltan az általános- és középiskolások anélkül, hogy évet kellene ismételniük. Ha ennél is több mulasztást gyűjtenek be a tanév során, év végén nem kaphatnak sem osztályzatokat, sem bizonyítványt. Igaz, a notórius hiányzókat „megmentheti” a tantestület, és osztályozó vizsgára küldheti: akkor azonban nem dönthet így, ha az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt mulasztásokét, és ha az iskola többször is értesítette erről a szülőket. Az igazolatlan mulasztások akár a tanulói jogviszony megszűnéséhez is vezethetnek – ha a már nem tanköteles diákok több mint harminc igazolatlan órát gyűjtenek össze, és az iskola legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette a szülőket erre, valamint értesítette az egészségbiztosítási pénztárat.
eduline
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
