A Financial Times idén is közzétette a legjobb európai üzleti iskolák rangsorát. Az élmezőnyben évek óta nem történt változás: első helyen a HEC Paris, a másodikon a London Business School, a harmadikon pedig a francia/szingapúri Insead áll. Az első tízbe több spanyol, francia és brit üzleti felsőoktatási intézmény is bekerült.
Az európai üzleti iskolák
(European Business school rankings 2010) három éve a francia HEC Paris vezeti, amely az Economist összesítése alapján bekerült a tíz legjobb MBA-képzést nyújtó iskola közé. Az élmezőnyben három éve nem történt jelentős változás: őrzi második pozícióját a brit London Business School, ahogy a harmadik helyen rangsorolt francia/szingapúri Insead is. Az intézményt 1957-ben alapították, 1980-ban pedig Szingapúrban megkezdte a működését az Ázsia Campus.
A rangsor negyedik helyére a Lausanne-ban található IMD került, ötödik a madridi IE Business School. Mindkét intézmény megtartotta tavalyi pozícióját.
Hatodik a holland Rotterdam School of Management, Erasmus University, amely tavaly óta egy hellyel előrébb került a rangsorban. 2010-ben a lista hetedik helyére - a 2009-ig ESCP-EAP-ként működő - ESCP Europe kúszott fel, amelyet 1819-ben, Párizsban alapítottak. Jelenleg öt campusa működik: Párizsban, Berlinben, Madridban, Londonban és Turinban. Az intézmény tavaly még csak a 12. helyen állt (2008-ban viszont hatodik volt). A cikk folytatását
a hvg.hu Karrier rovatában olvashatod el
.
eduline
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
