A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nem a hallgatókat kell sértegetni azzal, hogy nem tanulnak, hanem azokat a felsőoktatási vezetőket kell lecserélni, akik használható tudás nélkül adtak nekik diplomát.
Az egyesület pénteki közleményében úgy fogalmazott, a felsőoktatási intézmények oktatási színvonalának csökkenését nem lehet a hallgatókra áthárítani. Azokat kell lecserélni, akik felelősek a felsőoktatás színvonalának csökkentéséért, és nem készítették fel a hallgatókat megfelelő szinten hivatásukra.
Álláspontjuk szerint a felsőoktatási törvény módosításának egyes rendelkezéseit csak felmenő rendszerben lehet bevezetni, ezért az egyeztetéseket ki kell terjeszteni az érettségi előtt álló tanulókra és az általános iskola nyolcadik évfolyamának befejezése után iskolaváltó diákokra és szüleikre is. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az új felvételi rendszerre való átálláshoz megfelelő időt kell biztosítani a közoktatásban tanulók és szüleik részére, hogy megismerhessék, megértsék az új rendszerre történő átállást. Az általános iskolát befejező és a középiskolába jelentkező tanulóknak, már a jelentkezéskor tudni kell, ezért legalább öt évvel korábban nyilvánosságra kell hozni a felsőoktatási intézmények által követelt érettségi vizsgatárgyakat. Az egyesület kitért arra is, hogy szerintük indokolatlan a szóbeli felvételi vizsga újbóli bevezetése, mert az lehetőséget ad a korrupcióra. Az MSZOE azt írta, a szülői felelősség és a nagymértékű szülői finanszírozás miatt a szülők képviselőinek jelen kellene lennie a felsőoktatási intézmények legfőbb döntéshozó testületében legalább 5 százalékos arányban. Az oktatási államtitkárság csütörtökön hozta nyilvánosságra az új felsőoktatási törvény vitaanyagát; az 51 oldalas dokumentum szerint felülvizsgálandó a 2006-ban bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer, osztatlan képzésben valósulna a pedagógusképzés, és két emelt szintű vizsga lenne a felsőoktatásba való belépés feltétele.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
