A hallgatói jogok és a magyar EU-elnökség lehetséges hallgatói vetületei a témája a visegrádi országok hallgatói szervezeteinek csütörtökön kezdődött háromnapos tanácskozásának.
Körösparti Péternek, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökének közlése szerint a visegrádi értekezlet kiemelt témái a hallgatói jogok, valamint Magyarország soros EU-elnökségének lehetséges hallgatói vetületei. Ez utóbbi témát Jeszenszky Géza egyetemi tanár, Magyarország korábbi külügyminisztere, volt washingtoni nagykövete előadása vezeti fel.
A 2011. január 1-jén kezdődő soros elnökség mellett a konferencia fontos aktualitása, hogy Magyarországon változások várhatók a felsőoktatás törvényi szabályozásában; a folyamatban a HÖOK a korábbiakhoz hasonlóan aktívan és tevékenyen kíván részt venni, és segítséget nyújtanak hozzá az ilyen nemzetközi eseményeken első kézből szerzett tapasztalatok. A hallgatói tömörülés vezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte azt is, hogy a több millió közép-európai felsőoktatási hallgatót képviselő érdek-képviseleti szervezetek regionális platformjának rendezvényén meghívottként vesznek részt Románia és Ukrajna országos hallgatói szervezetei is.mtiMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
