Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá december 2-án a MOL a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, valamint a Szegedi Tudományegyetemmel. A közös kutatói munkára, az oktatók továbbképzésére, illetve a hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítésére vonatkozó együttműködést már korábban a Pannon Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel és a Debreceni Egyetemmel is megkötötte az olajipari vállalat.
Immár hét felsőoktatási intézménnyel alakított ki szorosabb kapcsolatokat a MOL, mely együttműködések a vállalatok szakember-igényének feltérképezését, a tananyag-fejlesztését, a gyakorlatorientált képzés erősítését, a tudományos és vállalati regionális kapcsolatrendszer megismerését és kiaknázását szolgálja. Az együttműködésnek köszönhetően az egyetemek a vállalattal közösen szakmai továbbképzési programokat indítanak, a MOL szakemberei pedig részt vesznek a nappali tagozatos, illetve továbbképző tanfolyamok diákjainak oktatásában.
Az olajipari cég a szakmai támogatás mellett anyagi forrásokkal látja el az intézményeket, melyből az egyetemek az infrastruktúrát, az oktatási, valamint a nemzetközi mesterképzési programokat fejleszthetik. Továbbfejlesztik az együttműködést ezen kívül a partnerek az innovációs és az eredményorientált kutatás-fejlesztési feladatok kidolgozásában, de vállalják azt is az intézmények, hogy a MOL profiljába illeszkedő gazdasági és műszaki elemzéseket végeznek. Az együttműködés kiterjed a kutatói tudományos fokozat megszerzésének területén is, hiszen a partnerek az ilyen típusú munkák során a kutatások egy részét a másik félnél végzik majd.Három évvel ezelőtt már együttműködési megállapodást írtak alá a felek, most pedig ismét három évre szóló megállapodást láttak el kézjegyükkel az intézményi vezetők, illetve a MOL elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt az aláíráskor hangsúlyozta: a felsőoktatási intézményeket partnerekként kezelik, a velük kötött együttműködés esetében pedig "nem támogatásról van szó, hanem egy olyan megállapodásról, melyben minden fél csak nyerhet."
edupress
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
