Mit csináltok a vizsga előtti este? Éjszakába nyúlóan tanultok vagy félrerakjátok a tananyagot? Elmondjuk, hogy mit csináljatok (és mit ne csináljatok).
Ha a stressz rontani szokott a teljesítményeteken, nincs értelme tanulni a vizsga előtti éjszakán (csak ha nagyon muszáj), a vizsga előtt közvetlenül meg főleg nem. Sokkal jobb, ha kipihenten érkeztek vizsgázni, ezért érdemes eleget aludni, feltéve ha tudtok, de akár a relaxáció, akár a mozgás óriási segítség lehet.
Így lesztek összeszedettek, és így tud addigra igazán elmélyülni az elsajátított tudás, amit mi sem erősít jobban, mint egy pihentető alvás.
Mi segíthet a vizsgadrukk legyőzésén?
Ha mégsem tudjátok félretenni a tananyagot, és csak a vizsgára tudtuk gondolni, érdemes kicsit közelebb hoznotok magatokhoz. Ahelyett, hogy egy rettegett, távoli, de egyre közeledő eseményként fogjátok el, képzeljétek magatokat bele a szituációba. Gondoljatok bele, hogy milyen lesz például kihúzni egy tételt, majd átgondolva beszélni róla stb.
Ezért szokott nagy segítség lenne, ha egy barátnak/családtagnak elmondhatjátok a tananyagot, tételt, mert így éles helyzetbe képzelhetitek magatokat. A lényeg, hogy ne csak tétlenül szorongjatok, idegeskedjetek, hanem próbáljatok meg vagy pihenni vagy tényleg aktívan foglalkozni az adott tantárggyal.
Öt tipp az érettségi felkészüléshez: ne hagyjátok az utolsó pillanatra!
Idén május 7-én, a magyar írásbelivel veszi kezdetét az érettségi szezon, vagyis alig néhány hét maradt hátra a középiskolásoknak a felkészülésre. 1. Kezdj hozzá időben! Sok kicsi sokra megy. Ha időben nekikezdesz a tanulásnak, és felosztod a tanulnivalót, még kényelmesen belefér az idődbe, hogy kapkodás nélkül meg tudj tanulni mindent, így az érettségi előtt már csak fel kell frissítened a tudásodat egy kis emlékezetfrissítő átolvasással.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
