Megújítja és bővíti a KRESZ-vizsgakérdéseket a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal - közölte Érsek István, a hivatal vezetője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Elmondta: januártól a KRESZ-vizsgát letenni szándékozók a korábbinál sokkal több kérdést tartalmazó kérdésbankból kapnak feladatokat, és tartalmilag is megújulnak a vizsgakérdések, igazodva a technológiai változásokhoz.
A megújult vizsgával azt szeretné elérni a hivatal, hogy az elméleti képzéssel a vizsgázni szándékozó ténylegesen szert tegyen a közlekedési ismeretekre, felkészülten kerüljön ki a forgalomba, és ezzel javuljon a közlekedésbiztonság - emelte ki.
Érsek István emlékeztetett: uniós célkitűzés, hogy a következő hat évben ötven százalékkal csökkenjen a közúti balesetek száma. Ha tartósan akarjuk fejleszteni a közlekedésbiztonságot, akkor a képzésbe kell invesztálni - mutatott rá.
Az eseményre kiadott sajtóanyagból kiderül: január 12-én indul újra a vizsgáztatás, és akkor már az új kérdésekkel találkozhatnak a vizsgázók. Átállásra nincs szükség, mivel az előírt tananyag, a vizsga követelményrendszere, a számítógépes vizsgáztatási rendszer, a kérdések megjelenítése, száma és pontozása és a megoldásra rendelkezésre álló idő – a B kategóriánál 55 perc – nem változik. Érsek István úgy vélekedett: mivel a tananyag nem változott, aki alaposan felkészült, annak nem fognak gondot okozni az új kérdések sem.
Az új vizsgakérdések mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, ezen túl figyelembe veszik a technika változását is. Kikerültek az elavult, már nem létező helyzetekre és technikai megoldásokra vonatkozó kérdések, helyüket a korszerű megoldásokra vonatkozók veszik át. A sajtóanyag az utóbbira példaként a menetstabilizáló rendszert, valamint a kipufogógáz-tisztító berendezéseket említi.
A kérdésbank fejlesztése autósiskolák bevonásával, külső pályázati pénzek igénybe vétele nélkül történt – mondta el Érsek István az MTI érdeklődésére. A megújult kérdésanyag a hivatal tájékoztatása szerint keddtől lesz elérhető az edukresz.hu/vizsgakérdések honlapon.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
