Meglepő, de igaz: ha ilyen betűtípussal írjátok a szöveget, gyorsabban tudjátok megtanulni
Főleg az iskolások lehetnek az ausztrál tudósok által készített betűtípus legnagyobb nyertesei, az új típus ugyanis segít, hogy a leírt szövegeket könnyebben megjegyezze az olvasó.
Eduline
Pixabay
400 diákon tesztelték, meglepő eredmény született - írja a hvg.hu. A legtöbben talán nem is gondolnátok arra, hogy az elolvasott szöveg memorizálásához bizony a használt betűtípusnak is köze van. Legalábbis erre jutottak az ausztráliai Royal Melbourne Institute of Technology (RMIT) kutatói a Sans Forgetica nevű betűtípus tanulmányozása közben - írja az oldal.
Egy teljesen új betűtípusról van szó, amelyet az intézmény munkatársai készítettek, és mivel különleges fejlesztésről van szó, több szempontból is eltér a "rendes" betűktől. A vele írt szöveg egyrészt balra dől, másrészt a betűk nem teljesek, ugyanis lyukak vannak köztük, így első pillanatra olyan, mintha egy befejezetlen írással lenne dolga az embernek.
A furcsa kialakítás persze nem a véletlen műve: a kutatók szerint agyunkat sokkal jobban megdolgoztatja a hétköznapitól nagyban eltérő forma, de annyira azért mégsem, hogy rontsa az olvasási élményt.
A kutatók 400 diákot vontak be az új betűtípussal kapcsolatos tesztekbe. A csoport egyik fele egy megszokott, az Ariallal írt szöveget kapott, a másik azonban már az újonnan létrehozott betűvel írtat használta. Azok a tanulók bizonyultak jobbnak, akik a hagyományos helyett a Sans Forgeticával készült szöveget olvasták.
Mire számíthatnak azok a felvételizők, akik 2019-ben jelentkeznek a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jövőre szeretnék jelentkezni a Corvinus egyik képzésére. Olvastam, hogy az egyetem már nem tartozik majd az állami intézmények közé, és államilag finanszírozott helyek helyett saját ösztöndíjas helyeket hirdetnek majd meg.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
A miniszter arról beszélt, hogy nagyon káros hatásai van annak, ha már a kisgyerekek kezébe is kütyüt adunk, a közösségi média túlzott használata pedig a PISA-eredményeken is meglátszik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
