Főleg az iskolások lehetnek az ausztrál tudósok által készített betűtípus legnagyobb nyertesei, az új típus ugyanis segít, hogy a leírt szövegeket könnyebben megjegyezze az olvasó.
400 diákon tesztelték, meglepő eredmény született - írja a hvg.hu. A legtöbben talán nem is gondolnátok arra, hogy az elolvasott szöveg memorizálásához bizony a használt betűtípusnak is köze van. Legalábbis erre jutottak az ausztráliai Royal Melbourne Institute of Technology (RMIT) kutatói a Sans Forgetica nevű betűtípus tanulmányozása közben - írja az oldal.
Egy teljesen új betűtípusról van szó, amelyet az intézmény munkatársai készítettek, és mivel különleges fejlesztésről van szó, több szempontból is eltér a "rendes" betűktől. A vele írt szöveg egyrészt balra dől, másrészt a betűk nem teljesek, ugyanis lyukak vannak köztük, így első pillanatra olyan, mintha egy befejezetlen írással lenne dolga az embernek.
A furcsa kialakítás persze nem a véletlen műve: a kutatók szerint agyunkat sokkal jobban megdolgoztatja a hétköznapitól nagyban eltérő forma, de annyira azért mégsem, hogy rontsa az olvasási élményt.
A kutatók 400 diákot vontak be az új betűtípussal kapcsolatos tesztekbe. A csoport egyik fele egy megszokott, az Ariallal írt szöveget kapott, a másik azonban már az újonnan létrehozott betűvel írtat használta. Azok a tanulók bizonyultak jobbnak, akik a hagyományos helyett a Sans Forgeticával készült szöveget olvasták.
Mi vár a 2019-ben felvételizőkre? A nagy egyetemi átalakulás még nem érinti őket?
Mire számíthatnak azok a felvételizők, akik 2019-ben jelentkeznek a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jövőre szeretnék jelentkezni a Corvinus egyik képzésére. Olvastam, hogy az egyetem már nem tartozik majd az állami intézmények közé, és államilag finanszírozott helyek helyett saját ösztöndíjas helyeket hirdetnek majd meg.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A szakszervezet szerint a januárra bejelentett béremelés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
