Főleg az iskolások lehetnek az ausztrál tudósok által készített betűtípus legnagyobb nyertesei, az új típus ugyanis segít, hogy a leírt szövegeket könnyebben megjegyezze az olvasó.
400 diákon tesztelték, meglepő eredmény született - írja a hvg.hu. A legtöbben talán nem is gondolnátok arra, hogy az elolvasott szöveg memorizálásához bizony a használt betűtípusnak is köze van. Legalábbis erre jutottak az ausztráliai Royal Melbourne Institute of Technology (RMIT) kutatói a Sans Forgetica nevű betűtípus tanulmányozása közben - írja az oldal.
Egy teljesen új betűtípusról van szó, amelyet az intézmény munkatársai készítettek, és mivel különleges fejlesztésről van szó, több szempontból is eltér a "rendes" betűktől. A vele írt szöveg egyrészt balra dől, másrészt a betűk nem teljesek, ugyanis lyukak vannak köztük, így első pillanatra olyan, mintha egy befejezetlen írással lenne dolga az embernek.
A furcsa kialakítás persze nem a véletlen műve: a kutatók szerint agyunkat sokkal jobban megdolgoztatja a hétköznapitól nagyban eltérő forma, de annyira azért mégsem, hogy rontsa az olvasási élményt.
A kutatók 400 diákot vontak be az új betűtípussal kapcsolatos tesztekbe. A csoport egyik fele egy megszokott, az Ariallal írt szöveget kapott, a másik azonban már az újonnan létrehozott betűvel írtat használta. Azok a tanulók bizonyultak jobbnak, akik a hagyományos helyett a Sans Forgeticával készült szöveget olvasták.
Mi vár a 2019-ben felvételizőkre? A nagy egyetemi átalakulás még nem érinti őket?
Mire számíthatnak azok a felvételizők, akik 2019-ben jelentkeznek a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jövőre szeretnék jelentkezni a Corvinus egyik képzésére. Olvastam, hogy az egyetem már nem tartozik majd az állami intézmények közé, és államilag finanszírozott helyek helyett saját ösztöndíjas helyeket hirdetnek majd meg.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
