Itt a feketeleves: több mint hétezer forintot kell fizetniük azoknak, akik nem tanulnak tovább

Ha tavasszal érettségiztetek vagy diplomáztatok, és nem tanultatok tovább vagy nem dolgoztok, saját zsebből kell fizetnetek az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagyis a TB-t.

  • Eduline
Stiller Ákos

Kiknek kell fizeni?

TB-járulékot azoknak kell fizetnie, akiknek megszűnt a tanulói vagy hallgatói jogviszonyuk, és még munkát sem találtak. Ez azt jelenti, hogy ha nyáron érettségiztetek vagy diplomáztatok, akkor már december közepétől megszűnhet a TB-tek. Fontos, hogy a "majdnemdiplomások", tehát az államvizsgázott, de a nyelvvizsga miatt még diplomát nem szerzett volt hallgatóknak is fizetniük kell.

Illetve azok sem úszhatják meg, akik külföldre mentek egyetemre. Erről bővebben itt olvashattok.

Mikortól kell fizetni?

A diákigazolványotok érvényességi idejét követő 46. naptól már él a fizetési kötelezettség.

Mekkora az összeg?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-jétől 7.320,- Ft (244,- Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta kell fizetni.

Minden OKJ-s képzés ingyenes? Itt a válasz

Minden OKJ-s képzést el lehet végezni ingyenesen? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Nem vettek fel egyetemre, ezért szeretnék elkezdeni egy szakmát, amíg nem felvételizek újra. Minden OKJ-s képzést elvégezhetek ingyenesen? Sajnos nem. Ez egy gyakori tévhit. Bár az állam 2015 óta valóban két OKJ-s bizonyítvány megszerzését biztosítja ingyenesen, ez nem azt jelenti, hogy minden OKJ-s képzés ingyenes lenne.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.