Ennyit keresnek a tanárok és az egyetemi-főiskolai oktatók

A fizetesek.hu bérfelmérés-eredményei szerint Magyarországon az oktatás és a tudományos kutatás területén a havi bruttó átlagfizetés 178 600 forint, ami ötszázalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

  • MTI
Fazekas István

A portál összegzése szerint a pozíciók szerinti bontásban a főiskolákon, egyetemeken oktatók fizetése a legmagasabb, átlagosan bruttó 245 300 forint. A középiskolai tanárok 181 300, az általános iskolai tanítók pedig 165 600 forintra számíthatnak átlagosan adózás előtt. Mennyit keresnek a pedagógusok 2014 szeptemberétől? Itt találjátok a részletes adatokat.

A tanárasszisztensek keresik a legkevesebbet, havi 116 600 forintot, az alapfokú művészeti iskolák tanárai átlagosan bruttó 146 700 forintot kapnak, míg az óvodapedagógusok bére 147 700 forint.

A szakmai tapasztalatot figyelembe véve a több mint tíz éve pályán lévő tanárok keresik a legtöbbet: az általános iskolákban átlagosan 182 ezer, középiskolákban 201 ezer forintot. Az évek számának csökkenésével arányosan csökkennek a bérek is: az alapfokú oktatási intézményekben tanárként hat-tíz év után bruttó 162 ezer, három-öt év után 143 ezer, egy-két év után 135 ezer, pályakezdőként pedig 128 ezer forint jár. A középiskolákban ugyanezen szempontok alapján 186 ezer, 173 ezer, 167 ezer, illetve 156 ezer forint a havi bruttó átlagbér - olvasható az összegzésben. A pedagógusok pótlékainak listáját itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.