Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, Székely László panaszbeadvány nyomán megvizsgálta egy tábori sérülés körülményeit, és az egyedi ügyön túlmutató megállapításokat is tett. Az ombudsman az emberi erőforrásokért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterhez fordult.
A biztos vizsgálatát egy édesanya kérte, akinek a gyermeke tavaly egy nyári táborban a védőfelszerelés nélküli trambulin használata közben a fedetlen rugók közé csúszott, és súlyos lábsérülést szenvedett, hosszú kórházi ellátásra szorult. A helyszínen nem volt egészségügyi felszerelés, a sebet konyharuhával kötözték be. A táboroztató felelősségét az anya hiába próbálta megállapíttatni a hatóságokkal, amelyek szerinte nem tették meg a szükséges intézkedéseket. A népegészségügyi hatóság később a trambulint ellenőrizte, de akkor a védőfelszerelés már megvolt.
Az ombudsman jelentéséből kiderül: az egészségügyi hatósági ellenőrzés során nem vizsgálták, hogy a táboroztató a táborozás teljes időtartama alatt biztosította-e kiképzett elsősegélynyújtó jelenlétét, és arra sem tértek ki, hogy a táborban volt-e elkülönített betegszoba. A hatóság azt pedig nem észlelte, hogy a játszótéri eszközök biztonságának vizsgálata nem az ő, hanem a fogyasztóvédelmem hatásköre.
Idén nyáron összesen 1200 gyermek táboroztatására különböző tematikájú - például "harcos", hadtörténeti, búvár, légierős, sport - honvédelmi táborokat szervez a 12-18 éves fiataloknak több településen a Magyar Honvédség. A Honvédelmi Minisztérium az MTI megkeresésére kifejtette: a "honvédelmi tábor" megnevezés a Magyar Honvédség levédett, más által nem használható védjegye.
Székely László rögzítette: a gyermekjogi egyezmény szerint az egyes szakjogági területeket úgy kell összehangolni, hogy átfogó, következetes védelmi rendszer jöhessen létre. A gyermektáboroztatás szabályozása jelentős különbséget tesz aszerint, hogy állami és a gyermekvédelmi rendszer keretében szervezett felügyeletről vagy a magánszektor valamely szereplője által biztosított, szervezett foglalkoztatást kínáló gyermektáborról van-e szó.
A jelentés szerint alapvető szemléletbeli különbség érhető tetten mind a gyermekekkel foglalkozó emberekkel kapcsolatos előírásokban, mind a jogorvoslati lehetőségekben, mind a gyermekvédelmi rendszer garanciáiban.
200 ezer gyerek megy nyáron valamilyen táborba, egy hétért 30-45 ezer forint az átlagos ár. Több mint 200 ezer gyerek tölt el valamennyi időt a különböző táborokban idén, ami rekordnak számít - mondta Tóth Béla, a taborfigyelo.hu ügyvezetője vasárnap reggel az M1-en.
Az ombudsman aggályosnak tartja, hogy a magánszektor által szervezett nyári táborozás esetében hiányoznak azok a garanciák, amelyek megfelelően biztosítanák a gyermekek legjobb érdekeit. Nem elfogadható, hogy a táboroztatás alapvető, a gyermekek testi-lelki épségét garantáló feltételei teljes mértékben a profitorientált szolgáltatók mérlegelésére vannak bízva - állapította meg.
Székely László megfontolásra javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy a gyermekek biztonságát szavatoló feltételek, a kiszámíthatóság, az egyértelműség, a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvének biztosítása érdekében komplex módon vizsgálja felül a magánszektor táboroztatási feltételrendszerét, szabályozását. A fogyasztóvédelemért felelős szaktárcánál pedig kezdeményezte, hogy rendeljen el a magánszektor által szervezett táborok játszótéri eszközeinek biztonságával kapcsolatos országos, átfogó vizsgálatot.
Egyre több gyerek tölti táborozással a szünidőt, az idén rekordot dönthet számuk - olvasható a csütörtöki Világgazdaságban. A lap a Táborfigyelő felmérését ismertetve arról ír, hogy több mint 200 ezren töltenek majd vakációjukból legalább egy hetet táborban.
