Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
pixabay
Az International Journal of Epidemiology folyóiratban közzétett kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a kapcsolatot a munkához jutás, valamint az egészség és a stressz között. A kutatók munkanélküliek egészségi állapotát hasonlították össze a rossz munkához jutott dolgozókéval.
A kutatás során több mint ezer résztvevőt vizsgáltak a 35-75 éves korcsoportból, akik 2009 és 2010 között munkanélküliek voltak. A következő pár évben a résztvevőktől kapott adatok alapján figyelemmel kísérték egészségi állapotukat, a stressz-szintjüket pedig a stresszel kapcsolatos hormonszintjük és más biomarkerek mérésével figyelték.
Az egyetem szóvivője elmondta, hogy a rossz minőségű munkát elvállalók stressz-szintje volt a legmagasabb, azokénál is magasabb, akik munkanélküliek maradtak. A biomarkerek pedig azoknál lettek a legalacsonyabbak, akik jó munkát találtak.
A kutatás kimutatta: akár jó, akár rossz munkát talált valaki, ez nem volt kapcsolatba hozható a fizikai egészségi állapotának a javulásával azokhoz képest, akik munkanélküliek maradtak. "A jó munkát találóknál a szellemi egészség szempontjából találtak javulást a munkanélküliekhez képest. Ugyanakkor a rossz munkát elvállalók és a munkanélküliek szellemi egészsége között nem tapasztaltak különbséget.
A manchesteri szakemberek arra az eredményre jutottak, hogy azoknál a korábban munkanélküli felnőtteknél, akik rossz minőségű munkát kaptak, egy sor egészségügyi probléma kockázata nőtt meg azokhoz képest, akik nem találtak munkát.
Tarani Chandola professzor, az egyetem orvosi szociológia szakértője szerint a munka minőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni a munkanélküliek alkalmazásának sikere szempontjából. Amellett, hogy a jó munka jót tesz az egészségnek, azt is figyelembe kell venni, hogy a rossz minőségű munka viszont hátrányos lehet az egészégre - hangsúlyozta a kutató.
