Ha az embernek rosszul fizetett vagy stresszes munkája van, az többet árthat az egészségének, mintha munkanélküli lenne - ezt állapította meg a Manchesteri Egyetem kutatói által publikált tanulmány.
Az International Journal of Epidemiology folyóiratban közzétett kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a kapcsolatot a munkához jutás, valamint az egészség és a stressz között. A kutatók munkanélküliek egészségi állapotát hasonlították össze a rossz munkához jutott dolgozókéval.
A kutatás során több mint ezer résztvevőt vizsgáltak a 35-75 éves korcsoportból, akik 2009 és 2010 között munkanélküliek voltak. A következő pár évben a résztvevőktől kapott adatok alapján figyelemmel kísérték egészségi állapotukat, a stressz-szintjüket pedig a stresszel kapcsolatos hormonszintjük és más biomarkerek mérésével figyelték.
Az egyetem szóvivője elmondta, hogy a rossz minőségű munkát elvállalók stressz-szintje volt a legmagasabb, azokénál is magasabb, akik munkanélküliek maradtak. A biomarkerek pedig azoknál lettek a legalacsonyabbak, akik jó munkát találtak.
A kutatás kimutatta: akár jó, akár rossz munkát talált valaki, ez nem volt kapcsolatba hozható a fizikai egészségi állapotának a javulásával azokhoz képest, akik munkanélküliek maradtak. "A jó munkát találóknál a szellemi egészség szempontjából találtak javulást a munkanélküliekhez képest. Ugyanakkor a rossz munkát elvállalók és a munkanélküliek szellemi egészsége között nem tapasztaltak különbséget.
A manchesteri szakemberek arra az eredményre jutottak, hogy azoknál a korábban munkanélküli felnőtteknél, akik rossz minőségű munkát kaptak, egy sor egészségügyi probléma kockázata nőtt meg azokhoz képest, akik nem találtak munkát.
Tarani Chandola professzor, az egyetem orvosi szociológia szakértője szerint a munka minőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni a munkanélküliek alkalmazásának sikere szempontjából. Amellett, hogy a jó munka jót tesz az egészségnek, azt is figyelembe kell venni, hogy a rossz minőségű munka viszont hátrányos lehet az egészégre - hangsúlyozta a kutató.
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
