Egy internetes teszt segítségével végre kideríthetjük, hogy milyen gyorsan olvasunk – ehhez mindössze három rövid szöveget kell elolvasni, az egész nem tart tovább néhány percnél, írja a hvg.hu.
Egy internetes oldal segítségével most végre megtudhatjuk, hogy milyen gyorsan olvasunk, és mennyi időbe telne elolvasni például az elképesztő hosszúságú Háború és békét, vagy az amúgy rövidke A kis herceget - írja a hvg.hu.
Ehhez mindössze annyit kell tenni, hogy elolvasunk az interneten három, néhány perc alatt elolvasható rövid szöveget, majd válaszolunk az ezekkel kapcsolatos kérdésekre. Az oldal ezután kiszámolja, hogy melyik szöveget mennyi idő alatt olvastuk el és mennyi az átlagos olvasási sebességünk karakter/másodperc mértékegységben.
Az átlagos olvasási sebesség kiszámolása után az oldal azt is megmutatja, hogy egyes híres irodalmi műveket ezzel a sebességgel nagyjából mennyi idő alatt tudnánk elolvasni. A teszteket ezen az oldalon érhetitek el, négy különbözőből választhattok, sőt speciális jogi vagy műszaki szövegeken is tesztelhetjük a sebességünket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
