Nagyjából tizenhárom éves kor után már nem termel új idegsejteket az emberi agy memóriafunkciókban és tanulási folyamatokban részt vevő területe - állítják kutatók.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények megkérdőjelezik azon széles körben elfogadott nézetet, amely szerint az agy hippokampusz nevű területe - amely a tanulási és a térbeli navigációs folyamatokban, valamint a memóriafunkciókban vesz részt -, még felnőttkorban is termel új idegsejteket az embernél, akárcsak más emlősök esetében.
Az idegsejtek (neuronok) ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. Az eddigi kutatások egy része azt sugallta, hogy naponta több száz idegsejt születik az emberi hippokampuszban és a neurogenezis folyamatának felerősítésével talán kezelhetővé válik az életkor előrehaladtával összefüggő szellemi hanyatlás.
A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézményének munkatársa, Arturo Alvarez-Buylla és kollégái 59 felnőtt és gyermek agymintáit elemezve azonban "nem találták nyomát fiatal vagy új idegsejteknek" a 18 évnél idősebb emberek hippokampuszában. A gyerekeknél születéstől egyéves korig, valamint hétéves és 13 éves korban figyeltek meg némi idegsejt-termelődést ezen az agyterületen.
A kutatók szerint az eredményeik azt mutatják, hogy "az emberi hippokampusz nagy része a magzati agyfejlődés során alakul ki". A szakemberek az agykamrákban is azonosítottak újonnan termelődött idegsejteket, és további vizsgálatokkal akarják feltérképezni a többi agyterületet is a neurogenezis folyamatának bizonyítékai után kutatva.
Jason Snyder, a vancouveri Brit Columbiai Egyetem munkatársa a tanulmányhoz fűzött kommentárjában kifejtette, hogy a friss eredmények minden bizonnyal nagy port fognak kavarni tudományos körökben.
Eddig "az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a hippokampusz olyan agyterület, ahol felnőttkorban is tart még az idegsejtek termelődése az embereknél és az állatoknál egyaránt" - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy mindezt számos korábbi tanulmány alátámasztotta.
A mostani vizsgálatot végző kutatók szerint azonban a korábbi kutatások talán tévesen észleltek új idegsejteket az emberi hippokampuszban, mivel a neuronok beazonosítását segítő fehérjék másképpen működnek az állatoknál, mint az embereknél.
A szakemberek korábban rágcsálók és majmok hippokampuszában figyeltek meg felnőttkori neurogenezist, amelyről nem tudni, hogy a cetfélékre (bálnákra és delfinekre) is jellemző-e.
Mennyire jó a memóriátok? Ez az app segít fejleszteni a készségeiteket
Bár önmagukban senkinek nem hoznak csodás fejlődést, nem is teljesen haszontalanok, sőt néha kifejezetten szórakoztatók azok az alkalmazások, amelyek készségeink és képességeink fejlesztését ígérik - olvasható a HVG Extra Business magazinban. A több képességre is kiterjedő agytorna helyett az Eidetic egyetlen dolgot állít fókuszba: a memóriát. Azt viszont meglehetősen életszerű módon teszi.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
