Székelyhidi László elnyerte a német "nemzeti Nobel-díjnak" is nevezett Leibniz-díjat.
A német „nemzeti Nobel-díjnak” is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár - írja közleményében a Magyar Tudományos Akadémia. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.
A Gottfried Wilhelm Leibniz-díj létrehozását a Német Kutatási Alap (Deutsche Forschungsgemeinschaft, DFG) kezdeményezte 1985-ben. A Németország legjelentősebb tudományos elismerései között számon tartott díj rendeltetése, hogy szabadabb kutatási lehetőségeket biztosítson a legkiemelkedőbb tudósoknak, egyúttal motiválja őket fiatal, tehetséges kutatók pályájának előmozdítására.
„A kutatási témám a parciális differenciálegyenletek területébe tartozik, ezen belül főleg a rugalmasságtani és a hidrodinamikai egyenletek matematikai elméletéhez. A díj indoklása kiemeli a hidrodinamikában különösen fontos szerepet betöltő Euler-egyenletrendszerrel kapcsolatos munkásságomat: 1949-ben Lars Onsager (aki később kémiai Nobel-díjat kapott) ezzel az egyenletrendszerrel kapcsolatban megfogalmazott egy sejtést, ami központi szerepet tölt be a turbulens folyadékáramlás elméletében. Ezt a sejtést sikerült az elmúlt tíz év során a munkatársaimmal együtt kidolgozott elmélettel tavaly bebizonyítani. - mondta Székelyhidi László az mta.hu-nak. A Leibniz-díj hihetetlen mértékű kutatási szabadságot biztosít, ezt a pénzt konkrét projekthez való kötődés nélkül tudom az elkövetkező 7 évben egy kutatási csoport (posztdoktori és PhD állások) finanszírozására fordítani. Annak különösen örülök, hogy Magyarországra is eljutott a hír, így reményeim szerint az otthoni fiatal matematikusok körében is el tudom érni, hogy a parciális differenciálegyenletek kutatása nagyobb népszerűségnek örvendjen és megfelelő elismerést kapjon.”
Kvízválogatás: íme a 2017-es év legjobb matektesztjei
Vajon meg tudnátok oldani a matekérettségi első részét? Minden kérdésre helyesen tudtok válaszolni? Jól mennek a logaritmusok és a képrejtvények? Most kiderül. Íme az év három legjobb matekos feladata. Menne a matekérettségi, ha ma lenne? Vajon meg tudnátok oldani a matekérettségi első részét? Próbáljátok ki.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
