Magyar regény lett az év könyve Kínában

Kínában tavaly jelent meg a magyar regény, máris az év könyvének választották.

  • Eduline
Stiller Ákos

Krasznahorkai László regénye, a Sátántangó lett Kínában az év könyve. A kötet 1985-ben jelent meg magyarul, ez volt Krasznahorkai első regénye - írja a hvg.hu. Számos nyelvre lefordították azóta, a kínai (fordító: Jü Cömin) és orosz (Viacheslav Sereda) verzió tavaly jelent meg.

null

A regényből Tarr Béla készített 1989-ben több mint hétórás filmet.

Mint írják, a díjátadó a nemzeti könyvtárban zajlott. Krasznahorkai posztjában gratulált „a könyv nagyszerű fordítójának”.

Így szerezhettek jobbnál jobb könyveket teljesen ingyen

Rengeteget lehet spórolni, ha nem csak a könyvesboltokban szerzitek be a könyveiteket, hanem egy kicsit böngésztek az interneten. Ilyen lehetőséget kínál a Rukkola is. Mi az a Rukkola, és hogyan működik? A rukkola.hu oldalon, fizetés nélkül, a cserére kínált kötetekért válogathattok mások könyvei közül.

Hozzászólások

Új tanodát nyitottak Borsodban: húsz gyerekre négy segítő jut, az iskolai lemorzsolódás csökkentése a cél

Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.